Ciki ha anyám köszönéskor szájon csókol (puszil NEM nyelvesen)?

Hangsúlyoztam, hogy én sem feltételezem, hogy szexuális töltöttsége lenne a dolognak. Szeretetvágyról bizonytalanságról stb. lehet szó szerintem. Úgy gondolom, hogy ő nincs magával rendben. A szülő és a gyerek nem mindig jó, ha baráti kapcsolatba csapódnak át, ha ezek a szerepek keverednek.

Te kifejezted a határokat, neki ez nem tetszik, ez várható, mondhatni természetes reakció, de persze nem a legkedvezőbb: jobb lett volna az, ha azt mondja, hogy megérti, és eztán nem teszi.

Kérdés, hogy ezután is bepróbálkozik-e, vagy sem. Szeirntem várható, hogy igen, és akkor visszanyeri a kontrolt, és az van amit ő akar, és semmibe veszi a határodat, ill. te nem tudod megvédeni azt, és emiatt is csak frusztráltabb leszel, az önbecsülésed meg romlik.

Tehát nagyon fontos, hogy következetesen kiállj magadért, ha bepróbálkozik: fordítsd el az arcod, told el, kérdezz rá, hogy emlékszel, hogy mit mondtál? Szeretnéd, hogy tiszteletben tartaná az érzéseidet.

Amiket mondott, az nem más, mint az érzéseid bagatellizálása, megkérdőjelezése és hasonló. Az, hogy nem szereted, meg ilyesmi, érzelmi zsarolás, ne foglalkozz ezzel, ne legyen lelkifurdalásod. Ez a te szabadságharcod, ki kell állnod magadért, meg kell védened a komfortzónádat, privátszférádat.

De tud mást is csinálni, elfordítani a fejét, eltolni. Sőt, akár zavarba is hozhatja.

Anyu egy pasit csókolgassál már, ne engem!

Anyu, emlékszel, hogy mondtam már, nem szeretem, ha puszilgatsz? Miért csinálsz olyat, amiről tudod, hogy nem szeretem? Mit szólnál hozzá, ha veled csinálnák ezt akaratod ellenére?!

És akármilyen helyzetben fordul elő, ezt következetesen meg kell tenned. Ha négyszemközt, hát négyszemközt. Ha családtagok előtt, hát akkor, ha barátok előtt, hát akkor, ha idegenek előtt, hát idegenek előtt. Akkor előbb-utóbb megtanulja, és leszokik a próbálkozásról.

De ha nem szólsz neki, mert kerülni akarod a konfliktust, vagy nem akarod megbántani, akkor csak az van, hogy soha többé nem veszi figyelembe azt, hogy mi zavar, még jobban a nyakadra nő.

Gratula!

Hát szerintem azért nem olyan nagyon nehéz nem hagyni, már ne haragudj.

Látod, hogy közeledik a szája, erre 45°-ban elfordítod a fejed, de szemed sarkából figyeled, hogy ha kicselezne, akkor még vissza tudj lépni, és akkor elmarad a puszi egy "nono, anyukám!" csipkelődős beszólással.

Már nem azért, de az a sok nindzsa aki azon gondolkozik, hogy ki hogyan fordulna el...srácok, az anyja egy felnőtt, aki eldöntötte, hogy akarata ellenére puszilgatni akarja.

Itt nem az a baj, hogy nem tudja kivédeni a dolgot, hanem hogy az anyja nem figyel rá, nem veszi figyelembe a határait.

Az elfordulós karate mozdulatok nem oldják meg az emberi kapcsolatokat.

Itt a probléma az, hogy az anyja úgy érzi, a kérdezőn átléphet, mivel a gyereke, azt csinál amit akar.

De ez nincs így.

Az ilyen szülővel le kell ülni egy komoly beszélgetésre, nyugott körülmények között.

Sajnos ennek a beszélgetésnek lehet az az eredménye, hogy a kettejük viszonya tovább romlik, mert anyu nem képes belátni, hogy amit csinál, az nem oké. Ha valaki nem veszi figyelembe a határaidat, ezeknek a leszabása bizony lázadozásnak, pimaszságnak hat számára, mert ugye a szülő úgy érzi ehhez neki joga van.

Szóval negatív reakcióra készülj fel.

Lehet a mártír jön elõ belõle, "pedig én mindent megadtam neked, ruháztalak, ettettelek és ezt kapom cserébe, rossz anya vagyok" stb.

Lehet, hogy haraggal, fenyegetésekkel akar majd ledominálni, "gyereknek neve kuss, miért beszélsz vissza, pimasz vagy" stb

Lehet, hogy csak távolság tartó és rideglesz. Nem beszél veled, fél szavakat mond, stb

Aztán elválik, hogy képes-e tovább lépni ezen, vagy sem.

Hát ajánlom, hogy nézzetek meg együtt néhány Bihari Viktória videot a Facebookon. Anyukád talán magára ismer.

[link]