Rossz ember lennék, ha magamat választom?

Van egy testvérem. Gyerek korunkban nagyszüleim részéről (együtt éltünk) ő volt a kedvenc, nagyanyám kb mindent amit tudott elkövetett ellenem, pedig nem mondhatni hogy kifejezetten rossz lettem volna, csak utált, mert nem szerette apámat, meg mert én születtem másodikként, számára csak a bátyám létezett. Fizikailag nem voltam bántalmazva, de ezen kívül amit csak el lehet képzelni, szóval eléggé elszar.dott a gyerekkorom, és a korai felnőtt éveim is, kb most 32 évesen már úgy érzem túl vagyok rajta de... Anyám sose törődött velünk, vagyis csak minimálisan, mindig élte a saját életét. Önző típus. Bátyámmal nem jó a viszonyom, nagyon más emberek vagyunk.

Tervbe van, hogy egy 2-3 évre össze költözzek anyámmal anyagi megfontolásból, meg van más oka is de azt most nem írnám le. Viszont azt látom rajta, hogy egyre jobban leépül, dolgozik, de nem nagyon foglalkozik semmivel. Mármint régen se volt ez másképp, de most elég durván. És állandóan az van a fejemben, hogy én nem akarom elb.szni a maradék életemet is ennek a sz.r családnak, én nem fogom őt ápolgatni, mikor egész életében felelőtlen, nemtörődöm életet élt. Nem tudom hogy fogom tudni meg tenni, de szembe köpném magam, ha ezek után még majd ápolgatnám. Szeretnék egy kicsit én is élni most már. Rossz ember lennék emiatt?