Az teljesen érthető és elfogadható, hogy egy apuka ott hagyja a 6 éves fiát Ausztráliában és Európába költözik vagy ez rossz jelnek számít?

Ennyi információból nem lehet megmondani, ez nem fekete vagy fehér.

Hogy alakult az eddigi kapcsolat stb. stb, napi együttélés.

Nagyon kettős a dolog.

Ha anyuka nem engedi a találkozókat, eleve el vannak hidegülve a gyerekkel, vagy nem is akarta eleve a gyereket akkor érthető. Nem mondom, hogy a gyereknek jó lesz, hogy lehet soha többet nem látja az apját, de mindenkinek egy élete van, az apának is.

Ha az apa nem érezte ott jól magát, csak a felesége, gyerek miatt volt Ausztráliában, nem szeretné többet azt a családot magáénak tudni, akkor a legjobb az, ha teljesen megszakítják a kapcsolatot. A gyereknek sem jó állandó érzelmi zavarban lenni, hogy néha jön az apja, néha nem stb.

Most van egy ilyen eset hírességeknél is. Sophie Turner és Joe Jonas. A pasi az USÁ-ban akarja tartani a gyerekeket magával, mert ő ott érzi jól magát, a csaj meg Angliában, már ottani párja is van. És most ezen megy a per, hogy akkor kinél mennyit legyenek a gyerekek.

Ez sem annyira buli egy gyereknek szerintem.

5

Ilyen az élet. Ne hőbörögj, hanem tanulj meg túlélni. Egy nő mindig magának szül. Igen, ha ott hagyja a férje, fel kell neki nevelnie egyedül is a gyerekeket. Automatikusan válásnál is az anya kapja meg a gyerekeket, ha csak nem írhatóak súlyos dolgok a számlájára.

"És mit értesz napi együttélés alatt?"

Ez még nem is a szavakon múlik!

Együtt élnek, hogy néznek egymásra, mennyit beszélgetnek, szeretnek-e egymás társaságában lenni, vagy csak közömbösek egymásnak.

Voltak-e közös "kalandjaik", kirándulások, stb.

Sorolhatnám. Sokszor még megszólalni sem kell és érződik milyen a viszony.