"Gyökér vagyok, jöhet a tesó?"

Anyámmal kisgyerek koromban nagyon jó volt a kapcsolatunk, egészen úgy általános végéig. Ebből ki lehet következtetni, hogy azóta fullba lejtő, kb minden naposak a veszekedések. Tudniillik, apámmal elváltak már évekkel ezelőtt (hivatalosan nem, haha), de 2 évvel ezelőtt megismert egy csávót a munkahelyén. Egész normális, viszont a fiát (9 éves) ki nem állhatom. Biztos benne van a korkülönbség is, de szerintem nagy szerepet játszik ebben anyám viselkedése olyankor, a gyerek neveltetése, személyisége, stb. A gyerek nem az apjával él, hanem az anyjával, a nevelőapjával és a 2 féltestvérével. Anyámtól rendszeresen azt hallgatom, hogy a palija volt asszonya mekkora egy ősi mesterséget űző asszony, tiszta primitív, "3 gyerek 3 apától, úristen!?". Jó, szerintem sem a legideálisabb helyzet, de nem kéne mindenkit elküldeni mindig melegebb éghajlatra, csak mert ő tudja. Mert ő majd megmondja.

Van nekem egy nővérem, akinek más az apja mint nekem, viszont az apja elhagyta anyámat és őt, mikor még csak 2 éves volt, sose találkoztak, a csávó sose kereste, ráadásul kb 3 éve feldobta a pacskert. Apám ekkor került képbe, őt hívja apának is (nyílván, ő nevelte).

Múltkor mondtam anyámnak mikor rázendített, hogy amúgy ő is ugyan azt csinálta amit a palija asszonya csinált, annyi különbséggel, hogy neki 2 gyereke van 2 apától.

Ma anyám sertepertélt a konyhában, csávó is itt volt (nem itt lakik), majd mondja menjek ki a konyhába. Már hetek óta nem szívott iQost, nem ivott bort, karácsonykor nem vett pezsgőt, de ezért nekem se kölyökpezsgőt, éjjelente gyakran jár ki pisilni és ez gyanús volt. Azt mondta mikor megkérdeztem tőle, spórolás. A heets, jó, oké, spórolás. És a többi?

Tehát kimentem, anyám mondja hogy adjam oda a tányérom, tesz rá nekem még pár szelet pizzát. Mondom neki, nem kérek mert még van, majd megkérdeztem miért hívott ki, mit akart mondani. Azt mondja nem főzőcskézés közbe akar erről beszélni (full hepin). Kb 3 percen keresztül kérleltem, mondja el, majd beadta a derekát. Felémfordult, majd vigyorogva mondja: "Valószínüleg nagytesó leszel". Egy világ tört össze bennem. Nem elég, hogy egy gyökér és nem foglalkozik velem, de lesz itt egy kis fattyú, aki miatt még ennyire se fog velem senki foglalkozni. Se a mamám, se ő, se senki. Eddig én voltam a bemutatásoknál "A kicsi". Nem akarom, hogy valaki még jobban megnyomorítsa az éppen eléggé nyomorúságos életem. Elvigyorodtam (kínomban) majd bőgve és üvöltve kimentem.

Apámat felhívtam telefonon, ő azt tanácsolta, ne mutassam ki a bánatom, ne keseregjek rajta, mert felesleges, nem változtat semmin. Aztán megmérdeztem apámtól: "De az ilyen ember mint ő miért szaporodik?". Anyám egy okádék ember. De tényleg. Önző, egoista, szórja a pénzt (magára), nem érez együttérzést, sem pedig megbánást. A nővéremet tönkretette lelkileg (most ha hazajön bújja a seggét), és engem is tönkre fog.

Nem fogom szépíteni, anyám nem valami gazdag. Vagyis élhetnénk jól apám segítsége nélkül, de mint említettem, elszórja a pénzt. Hó elején cipőket vesz magának, drága ruhákat, az állatainkat meg nem tudja (vagy nem akarja, haha) ellátni, sem kaját, sem az állatorvost. Apám látja el még a sajátjai helyett is azokat az állatokat, akik anyámnál vannak. Anyám palija fizetése hogy tartana el mindenkit (állatostul) úgy, hogy a fantasztikus anyám gyesen van?Várj, szerintem tudom: SEHOGY! Továbbá anyám tisztában van vele, hogy rühellem a köjköket. Kb 1 éve olyat álmodtam, hogy gyereke lett és nem foglalkozott velem, sírva ébredtem. Azt mondta nem kell féljek ettől, nem lesz. NEM LESZ A FRANCOKAT. Túl sokszor vagyok anyámmal jóindulatú, de most nem akarok az lenni. Tehát most jön a kérdés:

Hogyan tudnék velük NAGYON-NAGYON kicseszni? De úgy igazán.

Hogy nyugodjak bele, hogy dolgozzam fel?

Tudtok olyan elfoglaltságot mondani, amit itthon végezhetek és kidühönghetem magam?