Tartsam kevesebbet a kapcsolatot a szüleimmel csak azért mert a férjem szülei már nem élnek?
A férjem apukája 4, anyukája 1,5 éve haltak meg.
A férjem addig sem örült, hogy napi szinten akár többször is beszélek a szüleimmel, de mióta anyukaja is meghalt, egyenesen dühös ezért, mert ő már nem tud velük beszélni és ez rosszul esik neki.
Részben megértem, mert elég pocsékul viselte a szülei halálát, de nem értem, hogy ezért miért a szüleimet és engem kell büntetni.
Nem zavar. Akkor sem világos, hogy miért kellene ezt elképzelned. erre írtam az egérlyukas hasonlatot.
szövegértés, Istenem...
Amúgy így mellékesen megjegyezve elég gusztustalan hozzáállás, hogy ha a nő beszél naponta többször a szüleivel az oké, ha a férfi, akkor "anyuci pici kisfia aki nem bír leszakadni".
Amúgy a férjedet nem konkrétan a tény zavarja, hogy beszélsz velük, hanem nem bírja feldolgozni a fájdalmat a szülei elvesztése miatt. Szerintem üljetek le beszélni erről. Vagy a szüleid is felhívhatnák a férjedet, egyfajta "pótmegoldásként".
Én a férjemmel beszélném meg, hogy vagy kva gyorsan változtat ezen a dedós rosszindulatú viselkedésén vagy nem sokáig élek vele eztán.
Undorító alak, ezt komolyan mondom - ha neki szr, neked is legyen az.
Eleve aki bármiben korlátozni akar, nem egészséges.
A férjem heti 1 napot jár be, egyébként itthonról dolgozik. Én a gyerekekkel vagyok itthon gyodon.
Miről beszélünk naponta többször? 80 felé közelítve azért már szükségük van néha egy kis segítségre. Rákérdezek, hogy vannak, szükségük van-e valamire abból a boltból amibe megyek, bevették-e a gyógyszereiket, kell-e valami gyógyszert felíratni, csekket befizetni, kell-e segiteni bármiben, esetleg mit szeretnének enni, kijönnek-e a játszótérre velünk, ha megy át valamelyik gyerek, akkor azt, jelzem, hogy elindult, ha megérkezett ők felhívnak, hogy megérkezett stb. Ők beszélgetnek a gyerekekkel, velem, a férjemmel is, ha épp ott van.
A férjem alapból nem volt ilyen szoros kapcsolatban a szüleivel, maximum 2-3 havonta 1*, ha beszéltek, vagy ritkábban. Őket az unokák sem érdekelték, a pia fontosabb volt. Apósom egyszer látta a nagyot mikor megszületett és hazahoztuk a kórházból, de kisebbeket egyszer sem.
Ez inkább valami bűntudat féle lehet a férjedtől, hogy lehetett volna jobb kapcsolata is a a szüleivel, ha több energiát fecolt volna bele. Mondjuk a leírt tények szerint aligha, de a szülők halálával néha nagyon furcsa, érthetetlen érzések törnek elő az emberből (tapasztalat). Hogy erre mi a megoldás, az kettőtök kapcsolatán és a férjed lelkivilágán múlik.
Lehet segítene, ha valamelyik beszélgetést őrá bíznád, hiszen jócskán van köztük gyakorlatias egyeztetni való. De lehet pont a fordítottja lenne jó, ha elvonulnál a híváskor.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!