Miért probléma az hogy nem vagyok olyan mint a velem egykorúak?

Valóban: mindenki olyan, amilyen, mindenki egyéniség.

Viszont édesanyád már tudja a titkot: mikor kilépsz a szülői felügyelet alól, azonnal versenyhelyzetbe kerülsz és ez nagyjából a nyugdíjig így is marad. Ebben csak úgy lehetsz jobb a többieknél, ha hasonlítasz rájuk, de valamit, vagy inkább mindent jobban csinálsz. Így jutsz majd be a felsőoktatásba (ha szeretnél), így leszel te az, akit az adott munkára kiválasztanak, így leszel te az igazi a párodnak, így lehetsz majd olyan vállalkozó, akit a konkurenciával szemben választ a megrendelő (ha ebbe az irányba indulsz el), így lehetsz te az, akinek az eladó eladja a lakását (pl. ha készpénzben leteszed a vételárat, szemben a hitelre váró vevőjelölttel). Tudja, miért mondja ezt, ám te biztosan fiatal vagy, ezért nem érted. Nem baj, majd megérted, de minél előbb, annál jobb.

Attól függ higy miről van szó. Ha még mindig babáknál beszélgetsz 16 évesen, vagy toporzékolsz dühödben ha valamit nem kapsz még, akkor azt mondom hlgy már ideje lenne érettebben viselkedned. De ha csak annyiról van szó hogy nem vegyülsz el jól a társaságban akkor nem adok igazat neki.

Egyáltalán miről van szó? Mi az a viselkedés ami nem tetszik neki? Miben tartod másnak magad?

Miben térsz el a többiektől negatív irányban?

Mert nyilván nem a pozitív tulajdonságaidat kifogásolja.

Aztán ha leírtad, majd megvitatjuk.

"De magyarázat elmarad"

Ahogy nálad is. Egyformák vagytok!