Édesanyám kezd alkoholista lenni? Ha szóvá teszem neki, fel van háborodva.

Ott kezdődik a történet, hogy sajnos édesapám nagyjából másfél éve elhunyt. Anyukámmal nagyon hosszú ideig voltak házasok, körülbelül 35-40 évig. Mióta apa elhunyt, anyám rendszeresen iszik alkoholt, főleg nyáron, mert a jó időben szeret kiülni cigizni, mellé meg iszik. Ezt legalábbis ő állítja, hogy “csak” nyáron iszik mindennap, véleményem szerint viszont ugyanúgy iszik télen is, de mivel nem vele lakom, ezért nem tudom olyan jól megfigyelni. Mindenestre, amikor éppen nála vagyok, nincs olyan nap, hogy ne borozna. Az tény, hogy mennyiségben nem iszik sokat, viszont napi rendszerességgel fogyaszt kb 2 pohár boros kólát. Mint tudjuk az alkoholizmusnál nem (csak) a mennyiség a mérvadó, hanem sokkal inkább a rendszeresség. Nem telik el úgy nap, hogy ne inna. Hiába csak egy-két pohár boros kóla, akkor se egészséges ez a megközelítés, hogy akkor mindennap kell. Ha megmondom neki, hogy kezd alkoholista lenni, akkor fel van háborodva, terel, olyanokkal jön, hogy alig önt a pohárba bort és amúgy is kólával issza, hozza és mutogatja a poharat, hogy “hát de én csak ennyi bort teszek bele”. Megkérdeztem ma tőle, hogy te mindennap iszol? Rávágta, hogy persze, miután meg szóvá tettem neki, hogy ez nem éppen normális, akkor már letagadta és elkezdett mellébeszélni, hogy ő csak nyáron iszik többször, amikor ki lehet ülni, meg amikor szabadságon van, de hogy volt olyan hét is, hogy nem mindennap ivott blabla. Aztán a vita végére már eljutottunk oda, hogy ő csak heti 4x szokott inni átlagban, ami baromi nagy hazugság, még saját magával szemben is, hiszen a szememmel látom, hogy nincs olyan nap, hogy ne inna. Most nyáron nála lakom másfél hónapig, úgyhogy volt időm bőven megfigyelni. Szánalmas ez az önámítás, még akkor is, ha amúgy nem részegedik le soha, mert ez tény, hogy részegen még nem láttam. Ettől függetlenül nagyon jó úton halad az alkoholizmus felé, ha még nem tart ott. Ez a heves tagadás is elég árulkodó, szintúgy a mellébeszélés, ferdítés, magyarázkodás. A legszebb az egészben, hogy antidepresszánst is szed és arra iszik. Nem feltétlen rögtön utána, mert az antidepit mondjuk beviszi reggel (nem tudom mikor szokás), inni meg mindig délután szokott, ma pl 1-kor, mert szabin van, ha meg dolgozik, rögtön azután, hogy munkából hazaért, mondjuk este 6 fele. Konkrétan az az első dolga, hogy kitöltse a bort pohárba.

Én látom rosszul a dolgokat, vagy tényleg kezd anyám alkoholista lenni? Magától nem fog ezen változtatni, mert szerinte ez így teljesen rendjén van. Ki mit gondol?