Engednétek/ Szeretnétek hogy a mama lássa az unokáját ilyen esetben?
/Évekkel ezelőtt történt esetek/
*megverettette a férjem az akkori párjával és a "mama" ránk zárta az ajtót hogy félelemben legyünk.
*a férjem újította fel teljesen a házat (amibe mi akartunk külön költözni) és amiben ő most lakik,rögtön azután betöltözött mikor ki dobott minket) mi hotelekben aludtunk..ránk se írt.. azután az eset után nem engedte oda vissza menni őt,azt mondta csak én mehetek, azt mondta válasszak közte és a férjem közt.
*csak annyi magyarázata volt erre az egészre hogy szerinte a férjem bunkó és féltett emiatt,mert egyke vagyok és én voltam az egyedüli lánya, miközben ő észre sem veszi magát , őt évekig verte a férje és vagy 12x vissza ment hozzá.
*hazugságokat állított rólunk a férjem anyjának, és a régi főnökömnek kollégáimnak is.
*többször megprobaltam vele kibekulni (mert megkértek rá) de mindig mindenen megsértődött.
*azóta bocsánatot kért,kedves és nagyon szomorú hogy évek óta nem látott,megbánta amik történtek, sokszor sír emiatt.
*sajnos nem vagyok haragtartó, de ilyen helyzetben ,ilyen múlttal amik történtek,nem szabadna kibékülnöm vele. Hogy dönthetnék jól? Amúgy ő rendes nő, úgy fogom fel hogy csak féltett,emiatt történt mindez, de akkor is...ezek már nagyon durva cselekedetek voltak.
*és ami fontos, hogy nem hiányzik, nem érzem azt hogy szeretném már
Én a másik véglet vagyok. Rólam lemondott anyám hivatalosan 10 éves koromban,úgy hogy 5 háznyira laktam tőle az apai nagymamámmal. Ő nem hogy beleszólt volna az életembe,de még a fejét is elfordította,ha az utcán meglátott. Először fájt,aztán mikor nekem is lett gyerekem,megfogadtam,hogy csak a temetésén látom legközelebb. Így is volt.
A lényeg,hiába az anyád,hiába szült meg téged,egy anya ne csak papíron legyen az,hanem a gyereke szívből érezze,hogy van egy anyja.
Köszönöm a válaszokat. Nem az ő háza volt. A legelején úgy volt hogy mi költözünk oda és új életet kezdünk külön,egyedül de már akkor kinézett magának ott egy szobát pedig neki is volt hol laknia. Ha az övé lenne is , örülhetett volna hogy a férjem újította fel. A felújítási költségekkel még tartozik nekünk, ott hagytunk bent minden bútont amit ugyanúgy mi vettünk, nem akarta vissza adni, végül ezeket kifizette.
Azt hiszem többet erről nem kell magyaráznom főleg azt hogy akkor kié a ház...egyáltalán nem lényeg..
Kedves kérdező!
Azok alapján, amit leírtál anyukádról, akármennyire is szeretnéd hinni, hogy ő jó ember, de ezeket mind így megcsinálta, akkor az a helyzet, hogy egyáltalán NEM az. Aki képes így bánni a saját gyerekével, az NEM jó ember. Szerintem ezt neked kéne rendbe raknod magadban, mielőtt bármit is teszel. Javaslom pszichológus vagy hasonló problémakörrel foglalkozó emberek terápiás csoportját.
Sajnos gyakori, hogy toxikus szülők gyermekei magukat hibáztatják a szülők hibái miatt. (Pl. ha jobb gyerek lennék, apu nem lenne alkoholista. Apu egyébként jó ember, csak én vagyok nagyon rossz gyereke, ezért nem bírja ki mellettem józanul.) Azért teszik ezt, mivel szeretnék megőrizni a szülőt feddhetetlen, biztos pontnak az életükben, amelyre számíthanak. Habár ez tévképzet, mégis ebben ringatják magukat, mivel a valóság elfogadása talán fájdalmasabb, mint hazugságban élni.
De te már felnőtt vagy, gyereked van, akiért felelősséggel tartozol és gondoskodnod kell róla, nem engedhetet meg magadnak azt a luxust, hogy hazugságokban ringatsd magad. Ha anyukád valóban rossz ember, akit ha a gyermeked közelébe engedsz, őt is bántani fogja, akkor neked helyesen kell felmérned a helyzetet és megvédeni a gyereked, ha ez szükséges.
Sok sikert kívánok hozzá!
*megverettette a férjem az akkori párjával
Idáig épp elég elolvasni a történetet a nemleges válaszhoz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!