Ezek tényleg luxuscikkek és csak szórom a pénzt?

Öszintén szólva én nem osztom meg senkivel, mikor mit veszek és mennyiért.

Ami nekem tetszik és szerintem nem gond, ha megveszem, azt megveszem.

Az meg, hogy kinek mi a luxus, igen tág kategória, itt rengeteg embernek már luxus meg ronygrázás meg sznobizmus, ha valaki késsel-villával eszik és nem az "egy ebéd, egy tányér, egy kanál" szinten van. Megint mások szerint a terítő sz asztalon az, van, akinek a külön szoba extra, másnak alapdolog, vagy van, akinek a wellness-hétvége kidobott pénz, a szüleidnek meg ezek szerint nem.

Ha neked tetszik az adott kerámia, van idöd meg pénzed megvenni, és tudod, hová fogod tenni, illetve, hogy csak dísztárgynak szánod vagy használod is, és ebben biztos vagy, akkor vedd meg.

De ne kérj hozzá engedélyt, vagy utólag megjegyzéseket másoktól, mégha a saját szüleidröl is van szó.

Igen, luxus az erdélyi kiruccanástok, ám csak akkor, ha ez miatt ebédetek egy hétig 'semmi kenyér nélkül'.

.

Szigorúan véve a fotel is luxus, hiszen sámlin ülve is lehet TV-t nézni.

A sámli is luxus, hiszen ágyatok csak-csak van, abból is ugyanazt a műsort látni, mint a fotelből.

.

Ha csak a semmit tartod a kerámiában, akkor az a szépet, atetszést szolgálja.

A szépség pedig NEM luxus.

A válasz, egy kézműves kerámia luxustermék, hiszen a használati értékénél sokkal drágább.

Ez viszont nem azt jelenti, hogy adott esetben rossz döntés megvenni. Azt kell mérlegelni, hogy a megélhetési költségek és megtakarítás fölött mekkora keret áll rendelkezésetekre, amit luxusra költhettek, éves szinten. Ebbe értem a nyaralásokat, prémium termékeket, de akár ha szombat este elmész egy szuper étterembe. Itt kell mérlegelned, hogy az adott kerámiára költött pénzből tudnál-e több boldogságot vásárolni magadnak, avagy nem.