Mit tegyek? 18 éves lány vagyok. Az apám tönkretette a gyerekkoromat, és ezen sehogy nem tudok túllendülni. Belémprogramozta, hogy egy nagy nulla vagyok. Semmi önbizalmam nincsen, utálom magamat, senki nem segít ebben.

Kár a gőzért. Nem fog elmenni szakemberhez.

Felajánlottam a segítségem, ingyen névtelenül sem mutat érdeklődést.

Mint mindig, most is mindenki a saját szerencséjének pogácsa.

nagyon negatívan értelmezed a helyzeted - ami egyébként érthető, de nem segíti a megoldást. első körben azt javaslom, használj pozitív kimenetelt sugalló, "optimista" szófordulatokat a helyzeted értelmezésére, mert nagyon lehúzóak az általad használt kifejezések. keresd a pozitív fejleményeket, és hangsúlyozd a magad számára ezeket, keresd az erőforrásokat, amik segíthetik, hogy meg tudj küzdeni ezzel a nehéz élethelyzettel.

a "tönkretette a gyerekkoromat" helyett inkább mond(ogas)d, gondold azt, hogy "sok sérelem ért a gyerekkoromban, de túléltem, és legalább már nincs az apám közvetlen közelemben".

"Belémprogramozta, hogy egy nagy nulla vagyok. Semmi önbizalmam nincsen, utálom magamat" helyett gondold azt, hogy "el akarta hitetni velem az apám, hogy egy nulla vagyok, de nem vagyok az, mert vannak értékeim, és szerethető vagyok. fel fogok tudni épülni ebből a helyzetből, és be fogom bizonyítani, hogy..."

"senki nem segít ebben" helyett mondd azt, hogy "végiggondolom a helyzetem és keresni fogom, aktuálisan ki tudna vigaszt nyújtani, illetve segíteni nekem"

16:

1. viszont te képzett látó vagy, hogy az internetz túloldaláról megbtudo mondani, mi a végzettségem?

2. nem úgy szólt a kérdés, hogy pszichiáter/pszichológusok segítsetek. Tehát a kérdés szerint a magadfajta informatikusok is meg lettek szólítva. Te is nyugodtan aktivizálhatod magad.

3. Ha pedig nem vagyok pszichológus, akkor is el tudom mesélni, milyen utat jártam be, esetleg tudok ajánlani jó pszichológust.

Ezek alapján tartom, hogy ha hajlandó lenne szakemberhez menni, akkor itt sem hezitálna kötöttségek nélkül névtelenül fogadni a segítő jobbot.

A te hozzászólásodnak viszont sem a motivációját, sem az értelmét nem látom.

Nem sértődtem be (bármit is jelentsen, besértődni szó nem létezik). Csak tettem egy megállapítást, és megosztottam a többiekkel.

Ez nem támadás. Csak te érzelmezed annak, mert nem tiszták a szándékaid és magadból indulsz ki. Pl. te támadsz engem minden mondatoddal, valótlanságokat állítva.

Nézzük csak:

“ meg kiadni magát egy laikus idegennek ugyanaz lenne...”

Itt 2 probléma van. Nem tudod még mindig, hogy laikus vagyok-e, rosszindulatból ez a megoldás tetszik neked. A másik, hogy névtelenül arctalanul nem adja ki magát, szóval ez marhaság.

“ támadni kezdted hogy biztos nem is akar segítséget. ”

A támadást már kiveséztem, az hogy “nem akar” segítséget, sehol sem állítottam. Itt vagy értelmezési problémáid vannak (szerintem nem), vagy megint csak a rossz indulat, és kiforgattad. Annyit állítottam, hogy aki névtelenül, arctalanul nem teszi meg a 2. lépést, az 20 ezer forintért szemtől szembe sem fogja.