Volt már ilyen másokkal is?

Igen!

Egyszer egy ebédnél ittam pár korty vizet a poharamból, miközben a levest ettük. Innen 2 perc alatt eljutottunk odáig, hogy soha nem fogok munkát találni (mert undorítóan viselkedek), és munkanélküli leszek és csóró.

:DDDDDD

#4

Ugye?

Spoiler: van munkám és nem vagyok csóró

Szóval izgalmas jóslat volt, de nem vált be nekik. :D

(Valamiért a szüleim rettenetesen rá voltak pörögve arra, hogy nem lesz munkám soha, pedig nem voltam sose rossz tanuló meg lusta, és nekik se volt gondjuk soha a munkával, szóval nem értem honnan jöhetett ez a trauma nekik, de voltak még hasonlók. A kamaszkori pattanásaim miatt is jöttek a munkanélküliséggel...)

Körülbelül 8 éves voltam, és láttam egy mesét, amiben a karakter véletlenül "megsokszorozta" magát. Mondom anyának: "vajon milyen lenne ha mindenki olyan lenne mint én?" Na, innen oda jutottunk, hogy elkezdte felsorolni, miket csinált Hitler a zsidókkal a 2. vh-ban, mert ők se olyanok voltak, mint ő, és el nem tudja képzelni, hogy juthat ilyen szörnyűséges zsarnoki gondolat az eszembe. Aztán még a végén, ultimate sértésként hozzátette, hogy azért is szar vagyok, mert nem eszem meg a lencsefőzeléket.

(:

Sajnos a szülők sem tökéletesek, és néha hibáznak. Sajnos néha ilyenkor a másvalami, másvalakik miatti feszültséget a gyereken verik le anélkül, hogy ezt a sértést a legcsekélyebb mértékben is komolyan gondolnák akár egy perccel később is. Ugyanakkor a szülői tekintélyük szinte sosem engedi meg, hogy emiatt bocsánatot kérjenek.

Amelyik szülő gyakran viselkedik így, az tényleg egy féreg.