Elofordulhatna nálatok, hogy a házastársatok kedvéért a családotok felé sem néznetek? Ha igen, mi lenne az oka?

A "kedvéért" nem, de ha a családom elutasító vagy bunkó lenne vele, akkor nyilván a házastárssal vagyok egy "csapatban".

De az is fura, ha valakinek ahhoz van "kedve", hogy ne álljunk szóba a családommal. nem tudom elképzelni így ezt az opciót.

apam utalta az anyai nagyszuleimet, az elso talalkozaskor osszerugta veluk a port, es elvarta volna, hogy anya es mi is evente csak egyszer talalkozzunk veluk. (erre egyebkent oka nem volt, legalabbis nem olyan sulyos, hogy ezt megkovetelje)

el is valtak.

Persze, hogy igen. Ha a családom minősíthetetlenül beszél a páromról, párommal, vagy kukac módjára vájkálnak az életünkben.

De ha csak simán nem szimpatikusak neki a szüleim, nem hurcolom őt magammal, de én megyek és tartom a kapcsolatot, ezt meggátolni nem tudja. Nyilván fordítva is meg van ez, ha a párom undorítóan viselkedik a családommal (ok nélkül), akkor az nem lesz hosszú életű kapcsolat.

En részemrõl nem fordulhat ilyesmi elõ, elég sokat is tettem azért,hogy meg legyen a családi béke, aztán én ittam meg a levét igy is.A párom döntse el,hogy megy e közéjük vagy nem, de én nem tartom vissza,ha menni akar.

Na és miért merült fel benned ez a kérdés?