Mit tehetnék ebben az esetben?
Egy nagyon nehéz helyzet áll fenn jelenleg a családunkban.
Én, és a 16 éves húgom az apánkkal, és az ő új csajával élünk együtt.
A húgomat úgy képezeljétek el, mint egy korához képest kifejezetten érett (talán a nehéz gyerekkorunkból adódóan) lányt. Nagyon intelligens, a jegyei is rendben vannak, van olyan tantárgy amiből kettes, és van amiből országos versenyekre jár, egy igazi művészlélek.
A szabaidejét is hasznosan tölti, rengeteget olvas, tanulja ami érdekli, fest és néha elmegy a barátaival bulizni.
Néha szokott inni, néha füvezni, de megjegyzem, ez utóbbi tényleg ritkán szokott előfordulni, tehát ne egy ilyen minden héten spanglizós, lecsúszott kamaszra gondoljatok. Az ivás sem gyakori egyébként....
Fontos még megemlíteni, hogy mindig tudja, hol a határ az ilyen bulizós dolgokban, és apáék előtt sosem titkolózik.
A probléma tulajdobképpen abban gyökrezik, hogy a mostohaanyák finoman fogalmazva nem nagyon szimpatizál a húgom életstílusával, nem tudja elfogadni azt, amilyen ő, az ő működését.
Pl. a húgom rajzol a szobánkban, a nő egyszer csak megjelenik, és elkezd veszekedni vele, hogy rajzolgatás helyett inkább tanuljon fizikát.
Vagy egy másik eset, mikor a húgom napokkal előtte szólt apáéknak, hogy házibuli lesz az egyik barátnőjénél. Leírta apáéknak a címet, hogy hol lesz, és azt is elmondta, hogy lesz alkohol, meg, hogy kik lesznek.
Apa akkor megengedte, viszont a buli délutánján, mikor indult volna, a nő odament hozzá, hogy mégse mehet, apa meg nem szól erre semmit, csak hallgatott. Egyértemű volt, hogy a mostohám forgatta a lapokat.
Mikor viszont én akartam elmenni, akkor többnyire nem volt semmi ellenvetése, és ilyenkor azt hozta fel indoknak, ami a húgomat teljesen jogosan kiakasztotta, hogy én fiú vagyok, ő pedig lány. (nem mintha a húgom bármikor is olyan helyre akart volna menni, hogy a biztonságával kapcsolatban felmerülő kérdés lenne az, hogy lány-e vagy sem, remélem értitek mire gondolok)
A hugom művész akar lenni, festő. Tehetsége is rengeteg van hozzá, meg egyszerűen egy művészlélek, a mostohánk ezzel sem tud semmit kezdeni, az egészben a legrosszabb pedig az, hogy az apánk meghunyászokodik csak azért, hogy ne legyen konfliktusa a csajával.
Én nemrég lettem 18, és jövőre, ha minden a tervek szerint halad, megyek egyetemre, és akkor bizony itt kéne hagyjam a hugomat.
Féltem a húgomat, mert ő az egyik legjobb barátom is!
Kicsit kilátástalannak érzem a dolgokat apával kapcsolatban.
Próbáltuk elmagyarázni a sérelmeinket neki, de nem nagyon ment. Túl elfogult a barátnőjével kapcsolatban...
Valaki tudna valamit tanácsolni?? Vagy, ha valaki csak a tapasztalatait írná le hasonló esettel kapcsolatban, azt is megköszönném!
válasza:
válasza:Azért neveztem úgy, hogy nő, nem nem akartam leírni a nevét. :))) egyébként meg valóban, nem szeretjük őt. Fontoskodik, manipulál, illetve apám mellett szerintem kissebségi komplexusa is van, több dolog miatt is, amit így próbál levezetni. közben a valódi gyereknevelésből soha nem vette ki a részét. Egyszerűen nem érdekeljük őt, annyira, hogy erőt fektessen a fejlődésünkben. Apát manipulálja, de kegyetlenül, és nyilván, komolyabb dolgokban is, mint a bulizás téma... Ő nem az anyánk, soha nem is bánt velünk úgy, mintha az anyánk lenne, de azért elvárja, hogy mi úgy kezeljük őt.
Sajnálom a tesómat, mert ő tényleg egy jó gyerek, sokkal jobb, mint amilyen én voltam annyi idősen mint ő, mégis igazából ő szív...
Apánkat is nagyon sajnálom, de azért egy kicsit haragszom is rá, pedig tudom, hogy ezek miatt nem kéne rá mérges legyek. Neki van egy fajta működése, amit a mostohánk kihasznál.
Biztos vannak dolgok, amikben a mostohánknak is igaza van, minket tulajdonképpen az zavar, hogy már nem az van, hogy van az édesapánk, és van az ő élettársa, hanem, a két személy már nem kettő, hanem eggyé össze van forrva. Amit a mostohánk mobd, az úgy van, apánk végig se gondolja, hogy mennyire indokolt-e a döntése.
válasza: válasza:Tehát a mostohaanyád nem szeretné, hogy a 16 éves kiscsaj bulikban részegeskedjen és füvezzen, a suliban meg megbukjon....
Azta de gonosz...
Inkább örüljetek, hogy törődik veletek!
Még valami, szerezz barátokat! Az nem egészséges, ahogy a húgodról beszélsz.
6. Igen, ezen már én is gondolkodtam, hogy érettségi után nem megyek el rögtön. Csak annyira, de annyira várom már az egyetemet, azokat az éveket, hogy kiszabaduljak innen.
7. Miért, ha valaki nen utálja a tesóját, az nem normális? Mi sem voltunk mindig ennyire jó viszonyban. 3-4 évvel ezelőtt egy kifejezetten balhézós testvérpár voltunk, vagy ezerszer megesküdtünk, hogy soha többé nem szólunk a másikhoz, volt, mikor ezt el is kezdtük betartani. Aztán idővel rájöttünk, hogy semmi szükség a kettőnk közötti balhékra, ha már eleve adott egy ilyen helyzet a családban, kvázi csak egymásra számíthatunk. Mindkettőnknek vannak barátai, legjobb barátai, haverjai, egyszerűen a lelkizős témákban mi értjük meg legjobban egymást.
Egyébként, köszönöm mindenkinek a válaszokat!!!!
A #3 mas válaszolónak üzenném hogy nyeljen faszt.
Ezt a kérdést kokrétan jó volt olvasni. Szépen tagolt, változatosan fogalmazott, pont elég részletre kitérő bejegyzés volt. Ha csak minden 5. bejegyzés ilyen színvonalú lenne többen használnák ezt az oldalt.
A problémára rátérve, Én ebből sajnos nem tudok tanácsot adni, de szerintem, ha Te majd nem leszel velük, akkor nem annyira fogja szekálni húgodat. Továbbá Ő is idősebb lesz, ezért hátha majd másképp állnak hozzá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!