Az normális dolog ha azért haragszok anyámra mert a saját kényelme miatt rosszul keres?

Óvodai dajkaként dolgozik Budapesten mert gyerek b.zi és 150.000 Ft-ot keres. Bár anyagiakban sosem szenvedtem hiányt (ez csak annak köszönhető hogy nem vagyok egy túl anyagias ember) mégis haragszok rá mert számomra ez azt jelenti hogy magasról lesz.rja hogy engem támogasson. Bár minden lehetőség adott lenne hogy szerezzen magának egy jobban fizető munkahelyet/elvégezzen egy képzést hogy a szakmán belül jobban keressen nem él a lehetőséggel mert neki tökéletesen kényelmes a jelenlegi állapot.

Nem tudom hogy ki hogy van vele de én nem tudnék a gyerekeim szemébe nézni ilyen körülmények között.

Nem mintha el akarnám kényeztetni a leendő gyerekeimet de azért szeretném ha éreznék hogy apura mindig lehet számítani.

Én sem azt akartam hogy fizessenek ki nekem mindent amíg én egy ingyenélő vagyok de rossz érzés hogy ha valami balul sülne el az életemben nem tudna kihúzni a bajból mondván hogy neki nincs annyi pénze (mindez a gyerek k.csögölés miatt).

Szóval vissza az eredeti kérdésre szerintetek normális emiatt haragudni rá vagy nem?