Zavarna titeket, ha a lányotok egyszer szeretne egy telefonos lelkisegély szolgálatnál önkénteskedni?

???? A kérdést se értem! 1. Mi köze hozzá a szülőnek? 2. Hogy merül fel egyáltalán a lehetősége annak, hogy ez a szülőt zavarja? Nem börtönbe megy vagy zárdába vagy Kongóba!

Te vagy az a lány, és félsz a szüleidtől? Mert akkor ne menj önkéntesnek, mert nem vagy felnőtt!

Egyszer majd vagy egyszer egy alkalommal?

Vagy egyszer csak hirtelen?

Mert az egyszer majd lehet az se zavarna, ha urhajos akarna lenni, mert addig ugysi ezerszer meggondolja magat, olyan hogy egyszer egy alkalommal meg ugyse onkenteskedhet, mert senki nem fog szorakozni olyan betanitasaval ilyen helyen, aki egy nap munka utan tobbet nem jon.

Ha meg hirtelen tamad ez az otlete, akkor meg valoszinu vagy tudnam mi all a hatterben vagy ha nem megkerdeznem honnan jott ez a hirtelen erdeklodese?

Egy idoben en is akartam ilyen helyre menni, de annak hattereben egy ismerosom ongyilkossagi kiserlete allt. Es utana nem soķkal megismerkedtem valakivel, aki pont ilyen helyen dolgozott es miutan meselt a munkajarol es annak nehezsegeirol ugy gondoltam megse nekem valo lenne.

Ha a gyerekem is erdeklodne ilyen munka utan akkor alapbol nem zavarna. Talan akkor ha tudnam abszolut nem neki valo es erre nem jonne ra idoben magatol. De van aki csak akkor jon ra erre, ha mar legalabb kiproblaja a gyakorlatban is.