Mit tegyek, ha a járványhelyzet miatt kénytelem voltam haza költöznöm a szüleimhez és minden velük töltött nap kínszenvedés?
Nappali tagozatos egyetemi hallgató vagyok, aki kollégiumban élt és részmunkaidőben dolgozott a szakmájában. Tehát anyagilag független voltam és egyszemélyes háztartást vezettem nagy szabadsággal
A járvány miatt a kollégiumokat kiürítették, így 5 év után hazacuccoltam a szüleimhez ( 2 hétnél hosszabb időt egyhúzamban évek óta nem töltöttem itthon).
Borzasztó itthon lenni, újra gyerekként kezelnek. "Ha itthon vagy akkor azt csinálod amit én mondok" duma megy állandóan... Egy szavam sincs itthon.
Hála az égnek Home office-ban dolgozom itthonról, de néha ellehetetlenítik azzal, hogy állandóan jönnek a nyakamra a kisebb-nagyobb parancsaikkal.
Páromat azóta nem láttam amióta hazaköltöztem. Nem is jöhet hozzánk, mert biztos hordozó - szüleim szerint.
Tehát itthon rohadok már 2 hónapja. Szociális életem nulla és mindennapot szenvedésként élek meg. Csak telnek a napok és valószínűleg szeptembernél előbb nem költözhetek vissza.
Elköltözést nem engedik a szüleim, mert "veszélyes"...
Borzasztó így az életem :(
Mégis mit tehetnék, hogy elviselhetőbb legyen?
Egyik napról a másikra derült ki, hogy teljesen ki kell költözni. Ebben az esetben semmi esélyem nem volt albérletre. Sejtettem, hogy hosszabb idő lesz ez. Tehát ismerőshöz sem illik költözni határozatlan időre (főleg annyi cuccal, mint amennyim van).
Természetes, hogy haza jöttem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!