Anyám antidepresszáns nyugtatóját szedem mindig, amikor gáz helyzetben vagyok akár a család akár a szociális életem miatt. Egy ilyen helyzetben mit kéne tenni? (a kérdés pontosítása a leírásban)
Egy ideje elkezdtem kivenni egy-két tablettát anyám antidepresszánsokkal, nyugtatókkal és altatókkal téli fiókjából egy-egy tablettát.
Lehet sablonosnak tűnök, de magányos vagyok. Apám születésem előtt elköltözött, azóta is csak a bíróság kétheti találkozója miatt beszélek vele, de így is le sem szar. Szerintem igazából örül, hogy nem vagyok a terhére és két hetente hétvége megdughatja anyámat.
A családom romhalmaz. Apám ugye elhagyott és találkozom kell kéthetente a rokonaival, akik ugyancsak nem azért mennek oda, hogy lássanak, hanem hogy tele zabálják magukat, aztán iszkoljanak haza a munkanélküli apám elől. Anyám heti 12 órázik, dolgozik a megélhetésért. Tudom, hogy szeret és igyekszik, de a vele való kapcsolatom sem a legfényesebb. Túl közel engedett magához a nevelésemben, ebből kifolyólag pedig ha összevesztünk egy apró-cseprő dolgon, a szívemet veszem. Anyámnak sosem volt egy testvére sem, nagymamám, aki a legjobban engem szeretett (még ha havi egyszer is találkoztunk) négy évvel ezelőtt meghalt, nagyapa mániás depressziós és van anyámnak egy mozgássérült nagynénje és keresztanyja, akiket szintúgy nagyon szeretek, de a szenvedéseket nézve bele hasad a szívem.
Szóval igen. Amikor körülöttem összegyűlik a sok szar, túl sokat érzek beveszek egy tablettát. Tudom, hogy nem egészséges, de teljes tudatállapotomban nem bírom, hogy a családom egyik része le se szar, azért hívnak oda, hogy elvégezzem a házimunka azon részét amit csak a "nők" tudnak megcsinálni/segíteni bennük, a másik pedig beteg. Barátaim nincsenek, mind eltűntek mellőlem, mikor nagyobb szükségem volt rájuk, helyette megkaptam a kiközösítés nekem járó részét és a testi és lelki bántalmazást. Az lenne a kérdésem, hogy ilyenkor mit lehet tenni? Egy ilyen helyzetben, egy depresszív nárcisztikus lánnyal mint én (tisztában vagyok ezekkel a negatív tulajdonságokkal is) mit lehetne csinálni? Nem tudom, mihez kezdjek, úgy érzem, hogy tényleg szomorú, depressziós, magányos vagyok. A gyógyszer nem megoldás, tudom, de mit kéne akkor tennem? Nem tudom, hogyan szedhetném rendbe magam, a családi helyzetemet, esetleg a negatív kapcsolatokat szüntessék még, vagy mi?
Jól kinyavalyogtam magam, de mindenesetre várom a válaszokat. Előre is köszönöm a segítségeteket és az időtöket.
18/l
Szerintem első körben próbálj a sarkadra állni és nem elvégezi a lusta rokonság helyett a munkát. Ha úgy érzed a terhedre van az apáddal való kapcsolat szakítsd meg.
Nagyon helyesen látod, hogy a gyógyszer nem megoldás, főleg rendszertelenül szedve, orvosi felügyelet nélkül. Én a helyedben felkeresnék egy pszichológust/pszichiátert, aki segít neked feldolgozni a problémáid.
Kicsit más a storym de átérzem a helyzeted. Mindenek előtt tegyél rendet a fejedben. Én felkészültem amennyire lehet hogy a rokonaim el fognak menni előbb vagy utóbb. Ezzel nem lehet mit kezdeni. Írd le a céljaid,majd bontás le őket lépésekre. Nem viccelek. Szó szerint lépésekre hogy mikor hova kell menned, kivel kell találkoznia stb. Minél hosszabb a lista annak jobb. Szerezz be egy zöld tollat. Na innentől kezdve legyen ez a papír és a toll a gyogyszered. Ha úgy érzed hogy kezdesz bekattanni akkor csak haladj a listán, addig se a gondjaidra koncentralsz és hasznos dolgot is teszel a jövőd érdekében. Amint kész egy-egy pont, rajzolj egy pipát utána.
Persze nem lehet folyamatosan elbújni de nekem ez a módszer segített talpra állni. Voltak, vannak, és még lesznek is nehéz időszakok de a te életedben te vagy a főszereplő. Nem szabad hagynod hogy ezek a negatív hullámok lehozzanak. Mondjuk így visszaolvasva elég klisésre sikeredett ez az írás, de remélem a lényeget érted. Kitartás és sok sikert!
#3-as vagyok. Szivat az autocorrect. Bocsi 😅
Remélem azért érthető.
A családi helyzetét igazából senki se tudja általában rendbe tenni, a legjobb tényleg az, ha megszünteted a negatív kapcsolatokat. És, mint már írták, ha szükséged van rá, fordulj szakemberhez. Más gyógyszerét sose jó ötlet szedni.
Amúgy miből gondolod, hogy nárcisztikus vagy? Az írásodból egyáltalán nem érezni, az meg hogy házimunkára tud használni a családod fele, kifejezetten ellentmond neki. A depresszív meg inkább állapot, mint rossz tulajdonság.
Inkább "nyavalyogj", mint más gyógyszerét szedd, ha segít. :) Van pl. aki naplót ír, pont ebből a célból.
Hát én zenehallgatásban szoktam menedéket találni meg rövid imákat mondok, amikor már nem bírom és néha én sem tudom, de átvészelem ezeket a rosszabb pillanatokat, amikor ilyen van.
Szerencsére azóta jelentősen jobbult a helyzetem hála az Istennek, de a beszélgetés másokkal, akiben megbízhatunk sokat segít ezeket kibírni és pozitívabban hozzáállni amennyire lehet.
Jobbulást mindenben majd.
Már alapból az nem normális, mikor valakinek létezik ilyen fiókja.
Kezdésnek mondjuk magadat kellene rendberaknod. Utána pedig anyudat.
Ha túlcsordulnak az érzéseid, akkor menj sportolni! Egy jó séta, friss levegő mindent megold. Ha van kutyusotok, akkor még egyedül sem kell lenned a sétán :)
De alapvetően egy rendszeres sportot (heti 2-3 alkalom) mindenképp érdemes beiktatni. Nagyon jól le tudja vezetni az ilyesfajta stresszt.
Egyéb lelkibajokban pedig pszichológus tud segíteni. Sulipszichológus ingyenes :)
1. Antidepresszánst azedni orvosi rendelvény és orvosi kontroll nélkül tilos! Sürgősen hagyj fel vele!
2. Az antidepresszáns nem cukorka, vagy kalmopitin. Annak szigorú szabályozása van, hogy a beteg mikor, hány szemet vehet be.
3. Van, mikor az orvos úgy rendeli, hogy első két nap felet, majd napi 1 egészet. Aztán rendszeres kontroll, mert lehetnek mellékhatásai is.
3. Hónapok telhetnek el, mire az orvos szerinti kívánt állapot beáll.
4. Teljesen tönkreteheted az idegrendszeredet , hogy olykor alkalmi drogként bekapkodsz egyet.
Próbálj meg kiszakadni ebből. Mozogj, sportolj, ha nincs pénzed, kocogni ingyen is tudsz, vannak parkok, ahol a futókör mellett erőgépek is vannak stabad használatban.
Minden családban megvannak a bajok, gondok, betegségek, szomor veszteségek. Ez mindenkinek ki van mérve. Tudomásul kell venni. Akin tudunk, segítünk, van, akit a szeretetünkkel tudjuk csak, de lehet, hogy neki az mindennél többet ér.
Próbálj meg felkészülni az önálló életre. Próbálj meg nem mindig a negatívumokra gondolni. Az ember minden napra kell találjon valamit, aminek a sok probléma, munka mellett örülni tud. Akár, hogy már reggel sút a nap.
A gyógyszereket felejtsd el. Irány a kerületi pszichológus, lehet, néhány beszélgetéssel átsegít téged, s megtanít arra, hogy hogyan kezeld a lelki, idegi problémáidat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!