Miért érzem úgy hogy apám nem olyan mintha apám lenne?

Sziasztok. Apám csak magával törődik, állandóan morcos, ha nem körülötte forog a világ, igazából az egész családot maga ellen fordítja szinte, anyukámmal 20 éve házasok, szeretik egymást, de velünk nem igazán foglalkozik, anyám is érzi ezt, mert őt is elhajtja a morcosságával, megvagyunk úgy mint eddig, csak nem érzek szinte apai szeretetet, olyan mint egy férfi aki csak velünk lakik. Mielőtt valaki félreértené, családbántalmazásról szó sincs.. Csak bánt a dolog hogy ez így megy mióta a fejemet tudom. Öcsémmel úgy ahogy kijön ő 13 éves, én 18 éves vagyok, nővérem pedig már 20 éves dolgozik, szinte önálló csak még velünk lakik. Nyaralásokkor nagyon jó fej tud lenni, tényleg mintha haverok lennénk, akkor nagyon csípem, de ilyenkor mint akibe az ördög bújik vagy én nem is tudom..

Köszi a segítségeket. Valami eszembejut közben majd írok még dolgokat.

18/f