Állítólag egy szülő a legjobbat akarja a gyerekének, nem?

Az, hogy te mit akarsz jobban, nem ugyanaz, ami neked a legjobb.

Magyarországon egy kezdő színésznő éhen is halhat. Sokat kell érte térdelni, hogy szerepet kapj. Ez is többségèben kimerül abban, hogy vetkőzöl. Ha nem jutsz be egy sorozatba, ahol ismert leszel, megette a fene. Ez nem Hollywood.

Hobbi szinten színészkedni, színészetet tanulni suli mellett is tudsz.

Az, hogy a legjobbat akarja, nem azt jelenti, hogy bólogat mindenre, amit a kicsi gyereke elgondol, hanem arra, hogy jót akar neki a jövőre nézve, felelősen végiggondolja az életét. A színművészeti gimi tök felesleges, a legtöbb színműn végzett kölök sima gimikből meg középiskolákból kerül ki. A közgázzal tudsz szerezni egy olyan oktatást, amivel akkor is tovább tudsz menni, ha a színészet nem jön be, sokkal könnyebben tudsz elhelyezkedni olyan egyetemen vagy olyan munkában, amiben nem kopik fel az állad. A színészetet simán lehet csinálni suli mellett is szakkörökben, közben utánanézni, mit várnak el a Színművészetire felvételihez, elkezdeni monológokat tanulni, színházba járni, utánaolvasni, drámákat olvasni, statisztának jelentkezni, színjátszókörbe járni. Ha tényleg van tehetséges hozzá, nem a színműsuli fog számítani.

Plusz azért jobb helyre elhelyezkedni tényleg akkor van esélye egy színésznek, ha elvégzi a színművészetit, az meg kb. 20-30 ember egy évfolyamon. Elég nehéz oda bekerülni, és simán előfordulhat, hogy úgysem sikerül, ha nem vagy annyira rossz... csak éppen abban az évben más karaktereket keresnek vagy egyszerűen más sokkal átütőbb tehetség. Emellett még van pár ember, aki bohózatszínházakban úgy-ahogy megél.

Arra is fel kell készülni, hogyha ez nem jön össze, ne a SPAR pénztáros vagy a WC-pucoló legyen a választási lehetőség, és keress annyit, hogy ne egy nagyon putri albérletben kelljen a forintokat számolgatni hó végén, hogy "na most a kiszakadt cipőm helyett vegyek újat, vagy inkább egyek jobb kajákat az utolsó 4 napon".