Privátszféra megsértése?

Nincs zuhanyfüggöny, anyám leszedte. Zenét hallgatva fürödtem (körülbelül félig volt a hangerő), kitárta az ajtót, és beszólt, hogy halkítsam le. Én ott álltam vele szemben meztelenül, a hajamat mostam. Lehalkítottam a zenét, és elkezdtem odakiabálni, hogy miért nem elég az, ha az ajtó mögül beszól, miért kell rámnyitni az ajtót. Még csak nem is válaszolt.

Feldühített, mert amúgy is mániája, hogy részegen (szokott inni) bemászkál a szobámba, és ezerszer elmondtam neki, hogy ne tegye, mert valamennyi privátszférám hadd legyen már nekem is, de ilyenkor csak kiröhög. Lefotózta és elküldte a (szerinte vállalhatatlan) rendetlenséget a szobámban az öccsének (mivel nincs apám, őt használja az "erős férfi karakternek" az életemben, vajmi kevés sikerrel), ami annyit takar, hogy az ágyamra volt dobálva kb 5 ruha, mert épp siettem valahova.

Szóval kimentem a fürdőből, és elismételtem, amit leírtam, hogy miért kellett rámnyitni az ajtót. Erre azt mondta, hogy hülye vagyok, olyan, mint az apám, semmiségeken cirkuszolok. Ja, meg hogy ne ordítsak. Ettől még dühösebb lettem, mert nem válaszolt, de lehalkítottam a hangom (amúgy sem ordítottam), és feltettem újra a kérdést.

Mivel a szokásos ötéves stílusában semmibe vett, próbáltam elmagyarázni, hogy mi is a problémám, amire annyit felelt, hogy ő az anyám. Megmondtam, hogy az semmit sem jelent, egyébként is egész életemben ő nevelte belém, hogy szégyellni kell a testünket.

Nem szeretnék olyan válaszokat olvasni, hogy ha nem tetszik, költözzek el. Még gimis vagyok, és ha tehetném, elhúznék innen, de nincs miből (szegények vagyunk, és nekem sincs ennyi pénzem munkából), és nincs kihez. Egyébként is igyekszem meghúzni magam, ha tehetem, ki se jövök a szobámból, mert csak megtűrt személy vagyok általa.

A kérdésem csak annyi, hogy ennyit elvárhatok tőle, hogy legalább minimálisan tartsa tiszteletben az intim szférámat (ne mászkáljon be a szobámba, ne nyitogasson rám fürdés közben)?