Hogy reagáltatok a környezetetek és rokonaitok általi "nyomasztásra" gyerekvállalás terén?

Én teljesen megértelek. Mi a párommal 12 éve voltunk együtt, amikor gyereket vállaltunk. Évek óta tanakodtak, kérdezgették hogy mikor lesz - meg miért nincs gyerek stb. Már arra gondoltak hogy biztos valamiért nem lehet gyerekünk vagy ilyesmi. Túl szép lenne ha mindenki a saját dolgával foglalkozna, főleg az idősebb korosztálynak furcsa hogy manapság főképp később jön a gyerek. Mi többnyire elintéztük annyival a kíváncsiskodókat, hogy "mert egyelőre nem szeretnénk". Ha elmondtuk hogy most nem állunk úgy anyagilag, akkor jöttek az érvek hogy "Óóó hát később se biztos hogy ideálisabb lesz, hova várunk, kifutunk az időből, csak nem halna éhen az a gyerek, régen se volt több mindenük mégis 5-öt szültek stb". Szóval minél szűkszavúbban kell megválaszolni az ilyen kérdéseket, célzásokat, különben különféle történeteket kell végighallgatni erről.

Még mikor saját házba költöztünk is eltelt 3 év mire gyerekünk lett, most lesz 2 éves és megyek is vissza dolgozni a nyáron.

Az egyik barátnőmnek is már nagyon elege van az ilyen kérdésekből és ő már annyival elintézi hogy megkérdi: "az érdekel hogy szoktam-e kefélni?" - a nagyinak azért nyilván nem épp ezt mondja, de már egyre kevésbé érdekli kit sért meg, hiszen ugyanolyan tapintatlanság beleszólni más gyerekvállalásába.

31/N

Legnagyobb problémám, hogy nincs hova, a barátomnak ugyan van lakása, de az az elvem, hogy legalább közös ingatlanba és nem a pasi lakásába szülünk, második legnagyobb, hogy nem vagyok házas, mert a barátom szerint "az csak egy papír" ugye, a harmadik meg, hogy inzulinrezisztensként azt mondta az orvosom a teherbeesés esélyére, hogy "a lottóötöst is megnyerte valaki".

Szoktak célozgatni nekem is családtagok, de van elég bajom, meg fájdalmam anélkül is, hogy még belémrúgjanak, így engem már rég nem érdekel, kit bántok meg, ilyeneket szoktam mondani:

- semmi közöd hozzá

- majd ha veszel nekem lakást és lesz hova

- szülj/csinálj magadnak, ha annyira akarsz gyereket

Nekem is szoktak ezzel a régen sem volt pénz dumával, csak pont olyan emberek mondják, akiknek 18-20 évesen már ott volt a fenekük alatt az ingatlan, mert örököltek, meg kaptak. De egyébként sincs közül hozzá és iszonyatosan a lelkembe gázolnak, amikor ezt kérdezik, mert ez egy érzékeny téma.

Ahogy írja más is..nekünk is olyan rokon, ismerős tolta ezt a dumát, akinek a feneke alá volt tolva/ismerős segített ilyen dolgokban.

Egy szobás lakásban laktunk nagyon sokáig. A testvére és felesége először szülőknél laktak ingyen, most meg egy ismerős 100m2 lakásában kb. 40ezer+rezsiért.

Így várják már a második gyereküket. Ja és szinte MINDEN alapkiegészítőt, drága babakocsit, stb. ingyen kaptak baráti társaságtól, rokonoktól. És akkor volt pofája a tesónak részegen magyarázni, hogy egy szobás lakásban is lehet gyereket nevelni, ráadásul agresszív hangnemben, hogy én mit képzelek nőként. :O Na akkor barátom megmondta, hogy ha még egyszer ilyet leművel, a büdös életben többet nem megyünk hozzájuk.

De az anyukája is ilyen, utalgat rá és persze csak én lehetek az oka, mi

más...

A logopédusa a gyerekemnek is így gondolta, most 40, örökbe már nem fogadhat csecsemőt, a párjával szétmentek 12 év után, jelenleg szingli.

Sokan belefutnak abba a hibába, hogy nem elég jóra, hanem tökéletesre vágynak, a rokonok meg csak segíteni akarnak.

Az ő idejükben amúgy a saját (csak hitelmentesen a tiéd)ház sokkal reálisabb cél volt, mint most..

Másrészt te még nem futsz ki az időből, jó 15 éved van, a párodnál viszont reális az aggódás( de ezt akkor sem kellene mondaniuk neked) Nézz körül, a negyneves pasik hervasztóak jellemre, 10 évet külsőleg és belsőleg rájuk lehet számolni, és ez a diplomás jobb módú réteg..