Mihez kezdjek unokatesóm anyjának a párjával?
Otthonról kidobtak, ezért unokatesóméknál lakok mert uncsim anyja egyébként szivesen segít míg befejezem a sulit. Dolgozni nem tudok mert külföldön élek és itt konkrétan nincs munka képzetlen embereknek, de így olyan szinten hogy full esélytelen hogy én most 18 évesen munkát találok. Unokatesóm anyja napi 12 órát dolgozik, ritkán van itthon, a párja viszont semmit nem csinál és egész nap itthon van és folyton b*szogat. Ami velem kapcsolatos abba ő bele tud kötni, pl. egyik reggel épp csináltam tükörtojást erre ellök és mondja hogy "na engedj oda csináljam meg én mert ehhez te nem értesz" nem szóltam semmit mert ezt tőle már megszoktam, leültem, közben kijön unokatesóm és mondja neki hogy "látod, így kell ezt csinálni, sajnos az agyat nem öröklik". És az ilyen megjegyzéseket rendszeresen tolja, lesz*rni nem igazán tudom merthogy egy kis lakásban élünk, ő meg egész nap itthon van mert nem dolgozik így mire haza érek a suliból ő természetesen itthon van és már jön valamivel ami neki nem tetszik. Nem tudok tanulni és még halál komolyan mondom sz@rni se anélkül hogy ő bele ne pofátlankodna.(Komolyan képes döngetni az ajtót csak mert szerinte túl sokat ülök a WC-n, és most szeretnék túlozni de ez tényleg így van.)
Ezzel most mihez kezdjek? Egész nap feszült vagyok, sokszor enni se merek kimenni a szobából mert tudom hogy abban a helyben felállna és kijönne utánam a konyhába.
Egyszer volt hogy rendeltem egy alkatrészt a számítógépembe (a saját pénzemből), amire úgyszintén tett megjegyzéseket hogy ő így meg úgy nem ilyen "hülyeségekre" költené a pénzt és amikor megérkezett elkezdtem beszerelni, oda jött, elvette a csavarhúzót és mivel tudtam hogy esélytelen vele veszekedni így mondtam hogy tessék itt a használati utasítás is, erre azt félre dobta és mondta hogy neki nem kell ilyesmi, ő ilyet már azóta csinál hogy én megszülettem. És akkor kb. 20 percig bütykölte és akkor elkönyvelte hogy nem illik az alaplapomhoz az a processzorhűző, erre elmegy és és folytattam a beszerelést, aztán nem sokkal később visszajön és mondja hogy mit nem értek abban hogy nem jó belé, erre közöltem vele hogy megnéztem a "socket type"-ját rendelésnél így jónak kell lennie, de ezt mintha meg sem hallotta volna magyarázott tovább, erre betelt a pohár és rá üvöltöttem hogy kussoljon már, amire ő mondta nekem hogy én ne emeljem fel a hangom mert megver, erre mondom hogy na gyerünk, de csak nézett erre mondta hogy menjek ki ebből a lakásból, de én mondtam hogy ez nem így megy mert nem az ő lakása hanem a feleségéé. Aztán fogtam magam és elmentem a feleségének a munkahelyére ahol elmeséltem ezt neki amire ő azt mondta hogy ha hazaér beszél vele, megvártam ott míg végez és másnap elvileg beszélt vele és utána kb. egy hétig nem szólogatott be meg szépen beszélt velem de utána megint folytatódott ugyanez. Egyszerűen már kivagyok teljesen ettől, nem szeretek itt lenni és már lassan úgy érzem hogy még az utcán is jobb lenne. Csak apámék vannak itt külföldön de onnét kidobtak úgyhogy nincs hová mennem. Később egyébként sikerült beszerelnem a processzorhűtőt :). Egyébként jelenleg utolsó előtti évemet járom gimiben, ilyen szoftverfejlesztő szakon vagyok és már kicsit konyítok a programozáshoz, folyékonyan beszélek angolul de szerinte semmit nem tettem még le az aztalra és ő az én koromban ilyen meg olyan menő volt, amit szeret hangoztatni. Jelenleg lassan 40 éves, van 8 általánosa és munkanélküli. A leg furább az hogy kb soh nem beszélek suliról meg ilyesmikről de szerinte én "nagyon okosnak gondolom magam de igazából csak egy h*lye gyerek vagyok".
Köszönöm a válaszokat.
Első: Mert apámék kidobtak. Ezt leírtam a leírásban.
Második: Hát ami azt illeti a családomban senki nem vitte túlzásba a sulizást, unokatesóm anyja se, és amúgy már rég együtt vannak, van két gyerekük, unokatesóm anyja kedves és nem szól bele semmibe amit csinálok, ahogyan én sem szólom őt, és senki mást le, a férje az aki ilyen "különleges".
Ötös: Lenne esélyem apámékhoz menni egy kis mázlival de az sem lenne megoldás mert a suli onnan 4 óra buszozásra lenne és ott se sokkal jobb a helyzet, annyi a jobb max hogy ott talán lenne saját szobám mert magy házunk van, nem egy aprócska panel mint ahol jelenleg vagyok.
Volt egy kis nézeteltérésem apám jelenlegi párjának a családjával. Konkrétan nem dobtak ki de úgy végződött hogy én a rendőrségen éjszakáztam és végül unokatesómék jöttek utánam és azóta itt lakok, azóta apámmal nem nagyon beszéltem, csak lecseszett telefonon merthogy ő utólag tudta meg a történteket ugyanis nem volt otthon amikor ez történt. Ott konkrétan olyanok vannak hogy ellopják a cuccaim a családtagok és hasonlók, aztán lecsesznek hogy miaz hogy itthon kulcsra zárom a szobám, én nem tudom hogy ők hogyan reagálnának ha a drága dolgaikat elvenném majd kettétörve raknám vissza a helyére majd úgy csinálnék mintha mi sem történt volna, de az biztos hogy nem tetszene nekik. SZÓVAL, haza mehetnék de ott se jobb.
Utolsó: Ezt nem szeretném közzé tenni.
te hülye vagy...
mivel nem szóltál vissza, jól a fejedre nőtt és lám amikor beszóltál(érvekkel) egy hétig befogta.
Szimplán állj ki magadért és ennyi. ha pedig nem tetszik neki semmivel sem fogsz rosszabbul élni mint eddig. Azért b...szogat, mert hagyod. kultúráltan, ordibálás nélkül ha megsüti a tükörtojást,menj vissza és készíts egy másikat csak azért is. Ha beszól hogy az észt nem öröklik, vágd hozzá, hogy te már csak tudod. és ne bújkálj a szobádban mint egy megtűrt személy, hanem állj ki magadért!
Unokatesód meg hülye, hogy eltart egy ilyen embert.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!