Bunkóság, hogy nem mentem el az unokatestvérem esküvőjére?
Tehát a nagyszüleim közül már csak a nagyanyám él.
Ő 90 éves és van 2 gyereke,az én apám és két lánytestvére.
Nagyanyámnak van 6 unokája és 3 dédunokája is.
90 éves nagyanyámat édesapám gondozza és naponta kijár hozzá és is gyakran meglátogatom és amit tudok segítek.
Az unokák és dédunokák közül egyedül én szoktam meglátogatni nagyanyámat.
Több olyan unokatestvérem is van akivel már vagy 5-6 éve nem is találkoztam,pedig egy városban lakunk.
Szerintem nagyanyám már sokukat meg sem ismerné.
Most unokatestvérem meghívott az esküvőjére,de nem mentem el,mivel mint említettem évekig nem is találkoztunk és előtte sem volt valami szoros kapcsolatunk.
Úgy érzem csak a rokoni szálak kötnek össze minket semmi más,egyébként olyan,mintha idegenek lennénk egymásnak.
Nem tudom a nagyinak mi köze van a sztorihoz.
Jó alkalom lett volna, hogy újra találkozzatok.
Én is úgy gondolom,hogy egy esküvőre olyan embereket szokás meghívni,akikkel legalább évente egyszer beszélünk,keressük egymást.
Akivel évekig nem beszélünk, nem keresi egyik fél se a másikat,azt miért kéne meghívnom az esküvőmre,vagy nekem miért kéne elmennem,ha meghívtak?
Gondolom a párját sem ismerted.
Egyébként személyesen hívtak meg legalább?Ha még ennyit se tettek meg, akkor egyáltalán nem voltál bunkó,hogy nem mentél.
De egyébként sem.Gondolom visszamondtad a meghívást, nem fizettek potyára miattad. Ilyen esetben nem gáz,szerintem érthető,hogy alig ismeritek egymást.
Kb ha a szomszédját meghívja is több közük lett volna egymással,mert legalább minden nap találkoznak, nem úgy,mint veled
A férjét nem ismerem.
A meghívót apámnak adták és kettőnket hívtak meg az esküvőre.
Nagyanyámnak annyi köze van a történethez,hogy ő a közös "ős" és még régebben,pár éve többnyire nagyanyám házában találkoztunk,de legfeljebb húsvétkor-karácsonykor.
Azóta még annyira sem találkozunk.
Én karácsonykor és húsvétkor kimegyek nagymamámhoz,ők pedig elmennek kirándulni vagy más ismerősökhöz.
Nem akarom magam angyalnak beállítani,csupán leírtam,hogy én járok egyedül hozzá az unokák és dédunokák közül,van olyan unokája aki 18 éves de életében 2x,ha volt a nagyanyjánál,nekem ez furcsa lenne,hogy évekig felé se nézek,de nem vagyunk egyformák.
"A meghívót apámnak adták és kettőnket hívtak meg az esküvőre."
Ha nem laksz együtt apukáddal, akkor ezt a meghívást nem kell olyan komolyan venni.
Akinek a jelenlétére valóban számítunk, azt személyesen hívjuk meg, és visszajelzést kérünk tőle, hogy jönnek-e, egész család jön-e stb.
A nagymamás részhez annyit tennék hozzá,hogy bár nem ismerem a sztorit, de két ember hibája,ha nem tartják a kapcsolatot. Pl nem egy kisgyereknek kell teperni,hogy találkozzon a nagyival, hanem a nagyinak kéne keresni a gyereket,jó viszonyt kialakítani.Ha ez sikerül,akkor temészetes,hogy később ha a gyerek felnő keresni fogja a nagyit.
Az meg,hogy nem mentél el, szerintem jogos, én sem szívesen áldoznám a napom és a heti fizetésem arra,hogy olyan embereknek örüljek,akiket kb nem is ismerek.+őket sem értem miért nem olyanokkal akarnak ünnepelni,akikkel tartják a kapcsolatot?
nekem eljöttek az unokatesóm az esküvőmre, pedig akkor már évek óta nem láttuk egymást. De, itt a de :) rengeteg közös emlékünk volt ygerekkorunkból, fiatal felnőttkorunkból, csak nekik már rég családjuk volt, nagyon messze laknak , szóval így alakult, és kész.
Ha tényleg se emlék a közös jópofizáson kívül,se jelen kapcsolat, akkor nem gáz nem elmenni. Viszont ha van egy csomó közös történet, csak felnőttként nem tudtátok tartani a kapcsolatot, akkor viszont hááátt... eléggé pofátlanság kihagyni egy családi eseményt :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!