Szerintetek van e joga beleszólni egy kívülállónak abba, hogy más magához vegye e a beteg anyját?
Van egy nagynénim,aki most 55 éves,és elég sok betegsége van.
Van két gyereke,az apjuk otthagyta őket mikor gyerekek voltak.Az anya egyedül nevelte fel őket,illetve folyton rengeteg nevelőapa volt körülöttük,mert a nő mindig valami férfi segítségében látta a megoldást.
Sokat volt szanatóriumban,és ilyenkor a gyerekek mindig az aktuális pasijával voltak.
A két gyerek most már olyan 30 körül van,de egyikük sem szeretné ha az anyjuk hozzá költözne,pedig beteg most is.Most is egy idegen férfinél lakik,akik nemrég ismert meg.
A nő rokonai beleakarnak szólni ebbe,a gyerekeknek folyton mondják,hogy fogadják magukhoz.
Egyébként mindkettőnek van párkapcsolata(azt nem tudom,hogy gyerek van e,mert ennyire részletesen nem tudok róluk mindent).
Én úgy érzem,hogy ebbe nem szabad beleszólni,és valahol mindkét félt megértem.
Egyrészt sajnálom a beteg anyát is,akinek ilyen kesze-kusza élete volt mindig.
Pár éve örökölt amúgy a nő egy lakást egy idős bácsitól,akinek nem voltak gyerekei,és gondozásra szorult.
Viszont a lakást nem akarja eladni,hogy közelebb legyen a gyerekeihez,ha vele baj történne.
A gyerekeket is megértem valahol,mert elég rossz gyerekkoruk volt.Az apjuk alkoholista volt,és mindig új nevelőfater volt a képben,és mégis önerőből talpra tudtak állni,és gondolom a párkapcsolataik sem örülnének,ha a nehéz természetű anyós hozzájuk költözne.
Egy kívülállónak soha nincs. A Nő c Csernus könyvben ugyan más témában de olvastam egy jó dolgot:
ha valakit megkérdezel a véleményéről meg hogy ő mit tenne ebben a szituban, akkor ez tanács
ha valakit nem kérdezel meg ő mégis mondja, azt úgy hívják okoskodás, és ez utóbbi itt Mo-n lételeme sajnos az emberek jelentős részének. Nagyon nehéz persze lepergetni, nyilván hat az emberre ha beszól, leszól bárki bármiért, de egy a fő: nincs joga beleszólni, ítélkezni. Majd ha ugyanabban a szituációban ugyanaz lesz a problémája, majd akkor esetleg már lesz létjogosultsága a véleményének.
Igen,én is így érzem ezt,de apám erősködik,hogy felhívja őket,és jól beolvas nekik,hogy miért nem segítenek a beteg anyjukon.
Meg szerinte azt a lakást,amit az anya az öreg bácsi gondozásáért kapott,azt is amúgy is ők fogják örökölni.
Viszont azt mondták a gyerekek,hogy nem kell nekik az anyjuk pénze,vagyona.
Ebből gyanítom,hogy nagyon nem jó a kapcsolat köztük.
Viszont nem az utcán lakik,ezt tudják.
A mostani pasija szüleinél lakik,és azt mondták maradhat még fel nem épül.
Igazából szerintem csak az anya nem szeret idegenekkel lakni,és jobban lakna valamelyik gyerekénél.
Ja,és a nőnek sok testvére van,van olyan is,aki már özvegy,egyedül él egy nagy lakásban,de senki nem akarja magához fogadni.
De szerintük a gyerekeknek pedig kellene,mert az anyjuk.
Többnyire mentális bajai vannak.
Hipohodria,stb.
De nem rég műtötték a karját,nem tudom miért.
A papa a nagynénivel beszéljen, és ha tud neki segíteni segítsen rajta! Ne a gyerekeknek határozza meg hogy mit tegyenek! Ha a faterod anyja cserélgette volna a pasijait mint más a gatyát, lehet hogy neki sem jutna eszébe hogy magához vegye!
Kívülről könnyű belepofázni!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!