Gondolkodtál már ezen hogy minél idösebb vagy annál tőbb rokonod szeretted megy el?

" És hiszel abban hogy a halál után van lélek? "

első vagyok.

45 évesen a legnagyobb félelmem a halál. rettegek a haláltól. Már jóval ritkábban de vannak olyan napjaim amikor arra ébredek éjszaka, hogy a halálomat álmodtam meg. Ilyenkor hetekig durva sírógörcsös depresszió van rajtam. Voltam már több pszichológusnál, kevés sikerrel. Én nem tudom, hogy van-e élet a halál után vagy találkozunk a szeretteinkkel. Csak azt tudom, hogy amit életünk során tanultunk, tapasztaltunk az nem múlik el csak úgy. Viszont el kell mesélnem valamit ami a drága jó mamámmal történt. Nagymamám halála előtt eltörte a lábát. Combtörés, kórházban volt. Minden nap mentem hozzá. Ott vettem észre, hogy bár örült a szeretteinek, de már nem akart élni. Egyik nap amikor bent voltam nála, nagymamám megkért, hogy beszéljek a fiatalemberrel, hogy esténként nem kell, hogy az ágya szélén üljön. Jönnek hozzá mindig, nincs egyedül. Beszéltem a nővérekkel, kérve, hogy ha van éjszakás férfi ápoló kérjék meg, hogy ne menjen be mamámhoz. Nem tud aludni miatta. Közölték, hogy nincs férfiápolójuk, és éjszaka senki nem megy senki szobájába. De mama másnap is megkért erre. Bátyám megígérte, hogy éjszaka a kórházban marad, figyeli mamát. Így is volt. Mama ajtaja nyitva, bátyám előtte ült, pihent ( covid előtt sok évvel még engedték) Hallotta mamát, hogy beszél valakihez, de amikor bement senki nem volt a szobában. De másnap ugyanúgy mondta, hogy egy férfi kedvesen az ágya szélén ült, hiába mondta neki, hogy nyugodtan elmehet, nem ment. Pár nappal később mamám meghalt. Ma sem tudom ezt a történetet hova tenni. Bátyámnak van erre magyarázata: Mama vallásos ember volt, hitt istenben, és lehet úgy gondolta látja őt. Én nem hiszem, hogy ez az oka. Ha igen, akkor azt mondta volna, hogy isten van vele, de nem ezt mondta. Azt mondta, hogy kedves idegen fiatalember. De talán mama miatt remélem, hogy tényleg találkozott a gyermekeivel, unokáival, mindenkivel akiket szeretett.

Kerdezo: kicsit azert irigykedem, hogy meg mindket agon elnek a nagyszuleim. En 27 vagyok, 3 eve ment el az utolso nagyszulom. Masikat 11 eve vesztettem el, nagyapamat 8 eve. Nagynenem 4 eve hunyt el rakban, neki nem voltak gyerekei sem, a ferje pedig 30 evvel idosebb volt nala, 101 evesen halt meg kb 5 eve. Keresztanyam szinten 101 evesen hunyt el tavaly. Kozeli rokonaim mar csak a batyam, a szuleim. Szuleim 66 es 58 evesek.

Amugy mivel ennyi csaladtagot elvesztettem, sokkal jobban tudom ertekelni a csaladomat, mint regebben. Ok az utolso mentsvaraim, nelkuluk sajnos nem tudom mihez kezdenek. Remelem sokaig velem lesznek meg.