Gyakori manapság, vagy nálunk van csak így?
Mióta az eszemet tudom,és ismerem a rokonaimat,azóta úgy gondolom,a család egy borzalmas dolog.
Nàlunk nem szól másról,mint a szemtől szembeni jópofizásról,majd a másik kibeszéléséről. A segítsèg csak olyan formàban létezik,hogy "akinek segítenek,adós marad minimum egy másik segítséggel". Önzetlenül ez sosem törtènt.
És ott van a pénz. Amire mindenki harap: rokonok közül mindenki tartozik mindenkinek (én innen tanultam meg,hogy rokonnak kölcsön adni soha semennyit) és senki nem térítette a tartozásàt.
Ha valaki pénzesebb lesz,azt körbenyalják,de ha hirtelen ez megvàltozik elfordulnak.
Az összejöveteleken együtt isznak,és vicces formàban adják elő,kit miért és mennyire lehet sértegetni,utàlkozni.
(Nagyszülőkről,nagynénikről-bácsikról és unokatesókról írtam,de a szűkebb csalàdom is ugyanez.)
Vannak undorító emberek és ha ez a családban is megmutatkozik mindenkinél, akkor genetikusan ilyenek.
Te majd figyelj arra, hogy a majdani családoddal ne legyél ilyen! Szerencsére vannak normális emberek is, normális családdal.
Sajnos ugyanez van nálunk is. Amennyire tudom, kizárom őket az életünkből és próbálok a gyerekeimnek más példát mutatni.
Nagyon sok sértődés van belőle, főleg, hogy a gyerekeim már nagyobbak és kezdik átlátni a helyzetet.
Nálunk meg senki nem beszél senkivel.
3 éves voltam mikor elváltak a szüleim. Az apai nagyanyám utálta anyámat, az anyai pedig azért utálta meg anyámat mert összejött apámmal. Keresztanyám, keresztapám külön mentek, őket nem is láttam életemben se.
Nagyszülők sose kerestek. Vannak még távolabbi rokonaim, de azt se tudom ki kicsoda.
Csak anyámat, apámat ismerem a "családból".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!