Hogyan oldjam fel a feszültséget köztem és keresztanyám között hogy elmehessek az unokája keresztelőjére?
Lehet kicsit bonyolult lesz a történet, de megpróbálom elmagyarázni.
Keresztanyámnak van egy barátnője, aki elég gazdag. Neki van egy velem egyidős fia, akivel keresztanyám nagyon össze akart hozni. Mondtam rendben, egy randi még semmi, külsőre is bejön a pasi, ő is szívesen randizna velem, majd meglátjuk hogy alakul tovább. A randi egész okés volt, de már ekkor észrevettem hogy van valami szar a pasi személyiségében. Ez a feltételezés ki is derült rögtön a randi után. Sétáltunk a buszmegállóm felé, mikor egy fékezés hallottunk. Hátranéztünk, és egy hajléktalan feküdt az úton, a táskája, pokrócai pedig szanaszét hevertek. A pasi annyit mondott mellettem hogy büdös hajléktalan, de én ezzel már nem törődtem, mert odaszaladtam segíteni neki. Szerencsére nem volt semmi komolyabb baja, csak lehorzsolta egy pár helyen magát, illetve kiborultak a cuccai a táskájából. Valaki letörölgette róla a vért, én pedig összeszedtem azt a pár cuccot ami a táskájában volt. Mikor meggyőződtem róla hogy biztos jól van, akkor visszaindultam a pasihoz, és folytattuk az utunkat a megállóba. Ekkor arról beszéltem hogy milyen undorító hogy valaki elüt egy embert és elhajt(mert a kocsi elhajtott) erre a pasi annyit mondott hogy ő is elhajtott volna, meg hogy csak egy hajléktalan, biztos részeg meg ilyesmi. Őszintén szólva nem éreztem rajta piát, meg látszott hogy nem volt részeg, de ha az is lett volna, akkor is segítettem volna. Én ekkor döntöttem úgy hogy elég volt a pasiból, megmondtam neki hogy jó volt az este, de nem kéne többet találkoznunk. Kb 3-4 nappal később volt egy kisebb családi összejövetel, ahol ott volt keresztanyám meg a barátnője(a fiú anyja)is. Keresztanyám már azelőtt is mondogatta hogy ezért kár volt kiadni a fiú útját, meg megfogom még bánni hogy elengedtem egy ilyen pasit. Ekkor az összejövetelen nekiállt a pasi anyja is, ugyanannak kb mint keresztanyám. Meg hogy nem kell egy hajléktalan miatt ilyen cirkuszt csapni. Én megmondtam nekik hogy nekem nem tetszett amit a fiú művelt, én nem így állok az emberekhez, és ezért nem is tudok vele elképzelni párkapcsolatot, mert számomra az a szituáció nagyon kiábrándító volt. Erre mikor bejön apám, mondja a fiú anyja neki, hogy nézd már milyen hűhót lecsap a lányod egy hajléktalanért,meg kb én voltam mindenben a szarnak kihozva. Valami olyasmit is mondott a nő, hogy pedig az ő fia meg én anyagilag is egy szinten vagyunk. Apám ezen elkezdett röhögni, és azt mondta, hogy lehet anyagilag egy szinten vagyok a fiával, de hálát ad az istennek, hogy annak ellenére hogy én is gazdagságban nőttem fel, nem vagyok egy emberi szardarab. Erre a nő elkezdett hápogni, besértődött, ugyanúgy mint keresztanyám. Csak itt jön a probléma. Keresztanyám unokájának jövőhéten lesz a keresztelője, és megmondta hogy nem akar minket ott látni, legfőképpen engem nem. Apa azt mondta ez őt nem érdekli, nem miatta megyünk, hanem az uncsitesóm gyereke miatt. Ez igaz is, de nem akarok haragban végigülni az egész keresztelőt. Szerintetek kezdeményezzek bocsánatkérést, vagy hagyjam annyiba, és csak tudjam le az egész keresztelőt úgy hogy nem szólunk egymáshoz? Amúgy az uncsitesóm támogatja hogy menjünk.
Bocsánat ha hosszú volt, csak mindent le akartam írni hogy értsétek.
17/L
Nehogy bocsánatot kérj! Nagyon emberien viselkedtél. Itt nem egy hajléktalanról van szó, nem csak a hajléktalanról, hanem a fiú hozzáállásáról, arról, ahogy a többi emberrel bánik!
Helyesen cselekedtél szerintem!
30N
bocsánatkérést???
ja, bocsánatot kéne kérniük tőled
amúgy meg, máskor hívj rendőrt!
Nehogy bocsánatot kérj, ilyen keresztanyára nincs is szükséged.
Gyerekes böszme, agyilag zokni nyomorult, már bocs. Apukádnak van igaza, abban is, hogy az unokatesód és az ő gyerek miatt mentek. Ők szívesen látnak titeket, a keresztanyádnak meg semmi köze hozzá.
Köszönni lehet neki, de beszélgetést kezdeményezni nem kell vele. Elmentek a keresztelőre, gratuláltok, ennyi, nem is kell beszélni a banyával.
Elmehetsz a keresztelőre, hiszen az unokatestvéred szívesen vár.
Egyébként amit csináltál az helyes, és a többieknek szégyellnie kellene a fiú viselkedését! Azt sem értem, hogy miért nem apádra haragszik, ő olvasott be nekik.
Nincs miért bocsánatot kérned, elmentek, köszönsz, és nem veszel tudomást róla, nem tudod oldani a feszültséget, hiszen ő generálja.
Az ég áldjon Kérdező, legalább próbálj változtatni a stílusodon, mert már minden kamu kisregényed következő mondatát előre ki lehet találni!
De játsszunk el a gondolattal, az újabb publikum kedvéért!
Alapban nem értem, hogy egy vakrandi után miért kell bárkinek is magyarázkodnia, hogy miért nem lesz folytatás?
Most a "hajléktalan sztoritól" vonatkoztassunk el, nem jött be a pasi és kész!... és ezzel le is vonható a tanulság.
Te ne oldj fel semmiféle feszültséget, maximum magadban.
A keresztanyád éppen olyan önző, érzelmi anafabéta és tuskó, mint a barátnője kisfia.
Nagyon rendes ember vagy, hogy segítettél - én is azt tettem volna. Mindenki azt tette volna, akiben van szív és emberség. Egyrészt nincs olyan, hogy "csak egy hajléktalan" (és ki tudja, hogy miért lett hajléktalan?), ős egy embertársunk; másrészt egy földön fekvő, pláne elütött! emberben nem azt nézzük, hogy kicsoda, hanem azt, hogy sérült és szüksége van-e mentőre? Valamint rendőrre, hogy azt a tahót megkeresse, aki elütötte.
Nagyon jól látod: olyan pasi, mint ez a "leendő" pár lett volna, nem méltó hozzád: amilyen kedves, és szociálisan érzékeny ember vagy te, éppen olyan tahó tuskó ő.
A keresztelőre menj csak el, mert ebbe nincs beleszólása a keresztanyádnak, csakis annak gyermekének és házastársának. A keresztanyád mélyen szégyellje magát és törődjön a saját dolgával.
Eszedbe se jusson bocsánatot kérni! Ha olyan tettért kérsz bocsánatot, ami a saját és az általános emberi értékek szerint érdem és nem hiba vagy bűn, akkor az agresszor - azaz, aki rád akarja kényszeríteni az akaratát, megtörve a tiedet - áldozatot csinál belőled.
Értsd: ha te bocsátnatot kérsz, csak azért, hogy "mindnen rendben legyen", akkor bedarálnak és legközelebb úgy fogsz cselekedni, ahogyan ők elvárják, nem úgy, ahogyan a te- ma még tiszta és kiváló - belső értékrended diktálja.
Magyarul azt veszed észre, hogy te is úgy gondolkozol, ahogyan ők, azaz azonosulsz velük. Ne tedd! Itt ha valaki bocsánatkéréssel tartozik, az az, aki téged megsértett. (De ne várd, mert öntelt, bunkó agressor ember nem fog soha bocsánatot kérni, semmiért. Sőt. Még neki áll feljebb.) Ha nem teszi, akkor rajta ragad a sár. Neked nincs dolgod vele.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!