Nem szeretem az apai nagymamámat. Más is van hasonló helyzetben?

Rajtam kívül 4 unokája van még. Ebből kettő a fél gyerekkorát ott töltötte. Ők a kedvenc unokák.

Mindig az ő kedvükben akart járni. Mindig azt sütötte főzte amit ők szerettek.

Egyszer szülinapomkor kértem, hogy süssön nekem kakaóscsigát. Neki arra nincs pénze, pogácsát kaptam. 1 hét múlva madártejet csinált a 2 unokatesómnak.

Mikor 18 lettem próbáltam közeledni felé, felhívtam, meglátogattam többször mint előtte.

Annyit mondott, gazdag férjet válasszak aki eltart mert soha nem leszek képes egyedül megállni a lábamon.

Megharagudtam rá, de nem álltam le veszekedni. Elfogadtam, hogy engem szeret a legkevésbé.

Az unokanővéremnek született két babája, az ő képeiket mutogatta mindenkinek.

A féltesómnak született kisfia, az ő képeiből csináltatott naptárt, és azt tette ki a konyhába.

Mikor felvettek a mostani munkahelyemre, apu elmesélte neki. Annyit mondott, hogy jól van.

Mikor meglett a lakásom, és beköltöztem, meghivtam magamhoz. Inkább apukám kedvéért tettem.

A mama persze "nem érezte jól magát", nem jött el.

Pedig apu elhozta volna autóval. Földszinten lakom, pont mint ő.

2 hét múlva persze elment 35 km-re az unokatesómékhoz.

Szóval ez az eset óta nem beszéltem vele.

Jelenleg egyébkébt 28 éves vagyok...

Pár hete rosszul lett, mentő vitte el, műteni kellett stb.

Nem látogattam meg, hiszen 28 évig kb levegőnek nézett, most ő haragszik rám.

Egyszerűen nem tudom őt mamámként szeretni.

Apukámnak ez nagyon fáj, de ő is tudja hogy a kedvenc unokák mellett engem nem volt ideje/kedve szeretni a mamának.