Jogos ha 18 évesen otthon lakok és 11. 000 ft a családi pótlék + 30. 000et le kell adnom?

1. Miért provokatív a kérdés??!

Ezzel az erővel minden kérdést provokatívvá lehetne minősíteni a családi szekcióban, mivel mindig lesz pár s@rházi, aki majd találva érzi magát a diskurzusban, nem pozitív oldalon. Persze azoknak kissé fájdalmas a téma, de azért nem annyira, hogy magukba is nézzenek, vagy ne adj' isten önkritikát gyakoroljanak. Annál jobban megy az ész osztás, mert ugye nekik akkor is igazuk van, a rohadt kölök meg fizessen, ha 18, ne élősködjön az anyján-apján!

2. Gyönyörű ez a sok "szülők gyöngye", akik mind bőszen számlálják, hogy éntiszteletetérdemlekmertcsak!!!!!!!! És pont.

Csak azt nem tudom, mivel vannak annyira nagyra, meg ha arccal kellene vállalni, akkor is ekkora lenne-e a mellényük??

Hogy kb megélhetési szülők vagyunk, mert ugye addig elviselem a kölköt, míg 18 innen, meg az állam azért csak ad rá vmt, hogy nekem ne legyen annyira fájdalmas annak a financiális minimumnak a ráfordítása, amit igyekszek is redukálni, amennyire csak lehet.

Szóval imigyen nekem a gyerek kerül max 18 évi (sokszor minimális!) pénzembe , viszont ő cserébe élete vagy az én életem végéig hallgathatja, hogy mi mindennel tartozik nekem, mert felneveltem! Sőt, ha eléggé megtiprom lelkileg, akkor kapok egy pszichikailag sérült, alacsony önértékelésű szerencsétlent, aki ha jó vagyok (= eleget számlálom neki, hogy mennyire sz@r, értéktelen, semmire nem képes ember, aki nélkülem úgyis éhen döglik már a jövő hónapban), soha a büdös életben el nem tud szakadni tőlem, így majd nekem jó sokáig lesz társbérlőm, akivel mindjárt két legyet is ütök egy csapásra:

a) lehúzhatok róla annyi bőrt, amennyit csak tudok. Nem hogy figyelembe venném, h mégiscsak a gyerekem, tehát ahol tudok, azért igyekszem "kedvezni" neki, ha már pénzt kell kérnem tőle, áááá, dehogy!! Az, hogy a gyerekem, egyenesen feljogosít rá, hogy minden fillért elszedjek tőle, sőt, akkora sudribunkó legyek vele szemben, amiért idegen már pofáncsapdosna, de neki természetesen tűrni kell, mert a házamban lakik és pofa be!

b) kiélhetem rajta minden frusztrációmat, lesz saját boxzsákom továbbra is, okok lásd feljebb.

Az, hogy nemhogy segíteném, de elszedem mindenét, kb bebiztosítja, hogy ne tudjon, vagy csak nehezen független életet kezdeni, ezáltal még inkább beléverhetem, mekkora senki és nélkülem teljesen életképtelen, hiszen tessék, úgysem jutsz semmire, hogy itthon laksz, akkor mi lenne veled külön??

Arra a kérdésre gondolom nincs válasz, hogy az a szülő, aki ekkora üzletember, hogy a saját gyerekét 18 évesen már vámolja, ahol tudja, az tulajdonképpen miért is nem gazdag? Miért alázza a gyereket, ahol tudja, miért veszi el a jövőjét??

Vagy mégsem akkora nagy ász?

Ha véletlenül a gyerek igyekezne gondolkodni, menekülni, vitatkozni, akkor feljön ide és a sok hasonló silány alak elmagyarázza neki, hogy ez mind nagyon helyes és még köszönje is meg, mert elmúlt 18, és a kedves anyuka (anyuka!!) és apuka (apuka!!) akár ma kitehetné az utcára.

Néha komolyan úgy érzem itt, hogy nincs lejjebb.

3. Akinek nincs gyereke, az ilyen témába minek bele vauvau??

Csak kérdezem...

Hát, ahogy elnézem, egyre többen értik ezeket a helyzeteket.

Sajnos.