Miért most 1 év után jön a bűntudat, és minden ezzel kapcsolatos?

Teljesen természetes reakció; ez csak azt jelenti, hogy nagyon szeretted és nagyon hiányzik. Ráadásul minél nagyobb volt a kötődés, annál tovább tart a gyászidőszak, ami nem is olyan egyszerű, hogy pl. 1 éven keresztül valaki non-stop sír, aztán elmúlik, hanem „hullámokban” jön; először könnyű (tudod, hogy meghalt, de „nem tudod felfogni”), utána jön a felismerés, akkor jön egy nehezebb időszak, utána sikerül megnyugodnod, majd újra rádtör a gyász. Nem véletlen, hogy akár több évig is eltarthat, de 1-2 év áltlában kell, hogy valaki teljesen túl tudja tenni magát.

A lényeg; azzal nincs semmi baj, ha ilyen érzések törnek fel, viszont ezekről beszélgetni kellene valakivel (a családdal, de ha nincs partner, akkor szakemberrel), mivel ha nem sikerül megfelelő módon feldolgozni a történteket, akár személyiségfejlődési gondokat is okozhat (felesleges stressz, ami depresszióhpz is vezethet).

Hány éves vagy? A szüleid, testvéreid nem mondták, hogy mindenkit addig tudsz szeretni, amíg él és veled van? Vagy csak kímélni akartak és könnyebb volt a homokba dugni a fejed?

Természetes, hogy így utólag jön ki rajtad a veszteség érzése és a gyászfolyamat is most fog lezajlani, hiszen eddig mindentől elzárkóztál. Tudom, hogy nem rosszindulat inkább a félelem vezérelt, de sajnos ezeket az érzéseket egy közeli hozzátartozó elvesztése esetén nem lehet megúszni.

Menj ki a temetőbe, beszéld meg a nagymamáddal a dolgokat, kérj tőle bocsánatot. Aztán jó, ha valakivel, aki megértő: anyukád, apukád, testvéred vagy más rokon, akinek a nagymamád szintén fontos volt, szintén átbeszélnéd a dolgot. Ha nincs ilyen akár szakember segítségét is kérheted. Néhány alkalom biztos elég, de végig kell csinálni és le kell zárni a gyászfolyamatot, hisz el se búcsúztál a nagyidtól, és ez feszít téged.

Ha pedig lezártad, ne rágd magad. Mindenki hibázik az életben, de az a fontos, ami előtted van. A múltat nem hozhatod vissza. Legközelebb jobban csinálod.