Ti is szeretitek mikor a nagymama, vagy a nagytata mesél nektek a régi időkről?
Figyelt kérdés
Számomra olyan jó mikor mesélnek, hogy az ő idejükben milyen volt iskolába járni, dolgozni menni, a szülők milyenek voltak.. És mikor már 3x elmondta, de mégis annyira izgalmasan és beleéléssel meséli, hogy százszor meghallgatnám. :) Nektek mi a véleményetek?2015. dec. 18. 19:56
1/10 anonim válasza:
Igen szeretem, mert nagyon sok dolgot éltek át.
2/10 anonim válasza:
Én is nagyon szeretem. Sok mindent átéltek, szívesen mesélnek, sokszor kédeznem sem kell. Bután hangzik, de sokszor azt érzem, egy teázós-múltról beszélgetős délután sokkal közelebb hoz minket a nagyszüleimmel egymáshoz.
3/10 anonim válasza:
Régen szerettem, de mára a nagymamám szegény ugyanazokat a sztorikat ismételgeti folyton. Unalmas mindenkinek már. :(
4/10 anonim válasza:
Igen szerettem. Nagyszüleim pl. Pesten voltak 56-ban. Mit ne mondjak életszerűbb és másabb volt amit meséltek mint a törikönyv.
5/10 anonim válasza:
Mikor mama mesél, azt nagyon szeretem, de papa csak 1-2 fröccs után nosztalgiázik, és elég nagyotmondó :D Bár igazából az mg szórakoztató, csak nem igaz belőle egy szó se. De szeretem őket hallgatni. :)
6/10 anonim válasza:
Jó lehet ez, nekem sajnos kimaradt az életemből.
7/10 A kérdező kommentje:
Sajnálom :( többinek is köszönöm :) jöhet még.
2015. dec. 19. 11:38
8/10 anonim válasza:
Én nagyon szerettem, sajnos már meghaltak :(
Arra gondoltam, hogy ezeket egyszer leírom, meg amiket a szüleim meséltek, meg amiket én átéltem, hátha lesz a dédunokák közt, akit érdekelni fog :)
9/10 anonim válasza:
Nagyon szerettem. Azt is szerettem volna, ha anyukám mesél, de nem akart. Mindig csak azt mondta, hogy mit érdekel az téged, régen volt.
Kérdeztem akkor is, amikor már semmi dolga nem volt, de minden másról beszélt, csak a családról, a gyerekkoráról nem. Nem értem. Csak azt tudom róla is, amit a mama mesélt.
Az a jó, hogy minél többször halljuk, annál jobban tudjuk elképzelni.
10/10 anonim válasza:
Igen szeretem hallgatni, megmutat egy másik világot, amit el sem tudunk képzelni. Amúgy is szeretem a történelmet, bár voltak nagy szörnyűségek. A második világháborúban a nagypapámnak kellett két bombázás között előjönni az óvóhelyről és beszerezni a szükséges holmikat. Volt egy pár hónapos kishúga, és miatta az anyuka nem mehetett ki, mert ugye ha ő meghal, akkor a kislánynak semmi esélye. Tulajdonképpen az akkor 7-8 éves nagypapám volt a "feláldozhatóbb" Borzalmas, hogy alig 70 éve még egy szülőnek ilyesmikről kellett dönteni!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!