Kárpátalji származásúak vagyunk, és a nagyszülők most is ott élnek. Miért nem költöznek át Magyarországra mint mi?

Hagyjuk már ezt a süketséget, hogy megelőznek a románok. Ilyet csak az gondol aki még nem járt a Kárpátokon túli romániában, csak újságban látta a bukaresti repteret. Én rendszeresen járok Bukarestbe, nagyon sokat kell még nekik gyalogolniuk

Érdekes ez a dolog amit feltett a kérdező meg ha egyszerűnek is tűnik. Én Erdélyben születtem és nagyon boldog vagyok itt, mindenki itt van akit szeretek, a helyek ahol felnőttem az ételek amiket megszoktam, viszont a fiú testvérem egy éve költözött Budapestre, ő ott találta meg a boldogságot. Mindenki azt az utat kell válassza amit jónak lát.

Mert nem akarnak. Az az otthonuk, jól érzik magukat ott. Ehhez azért nem kell agysebesznek lenni, hiyg ki tudd találni....

Mi tudjuk? 😅 Kérdezd meg őket.

Általában az idősek nagyon kötődnek a megszokott rutinjukhoz, lehet nekünk unalmas lenne a séta a parton de ők ott voltak gyerekek, fiatalok … az emlékek odakötik őket.

És mindenki lesz idős. Csak ők már azt is tudják milyen 50-nek, 60-nak, 70-nek lenni, azon túl, hogy ők is voltak 20-30, amikor még a papa is ránehézkedett időnként a hősnőre, mi meg csak azt tudjuk milyen 20-30-nak lenni, és fogalmunk sincs, hogy milyen lesz 70-nek. Mert amikor velük talalkozunk, az csak katasztrófa turistáskodás. De majd eljön az idő...

Ennyi erővel a sok külföldre vándorolt magyar meg kérdezhetné (és kérdezi is, időnként igen gusztustalan felhanggal, tisztelet a kivételnek persze), hogy minek marad itt valaki ebben a csóró országban, hát máshol sokkal jobb. Nekik az. Nekem meg jó itthon, pedig fiatal vagyok, de megtaláltam egyelőre a számításaimat. Nem utolsósorban pedig itt vannak a szeretteim, itt mindig van hova mennem, kire számítanom, rám is számíthatnak, ismerem az országot, a nyelvet, a kultúrát (igen, beszélek angolul közel felsőfokon, de ez nem anyanyelvi tudás és nem vagyok a kultúra része sem), szinte minden nagyobb városhoz és sok kicsihez is köt egy-egy emlék, mert sokat utaztam belföldön is. Nem zárom ki külföldet tapasztalatszerzés céljából, azt sem tudhatom, mit hoz a jövő, de én szerintem akkor is hazajönnék, amint lehet. Vagy ha nem, akkor sem szólnám le azt, aki marad. Javaslom, te se tedd ezt a nagyszüleiddel, mert fingod nincs, mit jelent egy egész életet leélni egy általad szeretett helyen. Nekem sem, pont ezért nem is gondolom, hogy jogom van elítélni idős embereket, akik nem ugrálnak már ide-oda.