Ez a normális vagy én vagyok önző?
Nagymamám 2,5 hónapja kórházban van. Elesett és műtötték a térdét. Rehabilitáción van.
Szorgosan hívom minden egyes nap. Kórházba kerülés előtt is gyakran hívtam.
Állandó panaszkodást hallgatom/hallgattam. Tőle is és anyukámtól is, mivel ő volt vele otthon ápolásin. Telefonbeszélgetés soha nem szól egyebről, csak az ő helyzetükről. Folyamatos negatívitások.
Külföldön voltam a párommal, amint megírtam anyumnak, hogy megérkeztünk, annyi volt a válasza, hogy "szuper". Se egy milyen volt, se egy hogy utaztatok. És kezdett is bele az otthoni dolgukba.
Én 3 vetélésen vagyok túl. Szeretnék magunknak lelki nyugalmat, de a folyamatos negatív beszélgetésektől nem megy.
Szoktam rajtuk segíteni, bármi kellett megvettem, pénzt is adtam. 400 km-re vannak tőlem, még a kórházba is haza látogatunk.
De egyszerűen úgy érzem nem megy a sűrű telefon kapcsolat velük. Ha mamit nem hívom 2 napig akkor jön a szemrehányás. Anyum magától nem hívna, csak ha én hívom.
Ti mit tennétek?
Nekem se lenne sok pozitív mondandóm 2.5 hónap kórház után.
Őszintén, te a vetélés után pozitív voltál? Nem voltál elkeseredve? Őszinte örömmel hallgattad ha bárki arról mesélt milyen jó neki?
Sajnos ez a 2,5 hónap csak jobban rá tett.
Ez hosszú ideje, 5-6 éve húzódik.
Mami-anyu veszekedései otthon, egymást szidták nekem telefonba, panasz áradatok.
Nem új keletű sajnos, bocsánat ha nem jól fogalmaztam. Bárcsak 2,5 hónap lenne...
6-os
Így szoktam manapság :)
4-es
Nem vagyok meglepődve, inkább abban reménykedtem javulni fog, de sajnos be kell látni, hogy nem. Eddig mindig őket tettem magam elé. Tök mindegy mennyire voltam hulla munka után, vagy mennyire volt rossz a kedvem és a hátam közepére se kívántam senkit, kerestem őket, félre tettem az én nyűgömet és az ő problémájukat hallgattam
Nincs szükség erre, ebben a formában. Persze család, és tartsunk össze... De van egy szint ahol megálljt kell parancsolni.
Ha beszélek erről anyumm akkor jön a lelkiterror, hogy "jó akkor nem mondok el senkinek semmit. Azt hiszitek olyan könnyű"
Pedig nem ezt várom el, hanem, hogy kicsit másról is szóljon az életük.
6 éve költöztem el otthonról, azóta egyszersem járt nálam. Lemennék érte vidékre, vonatjegyét is fizetném. Még sem. Mindig van kifogás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!