Hogyan vehetném rá Nagyanyámat, hogy hagyjon fel az igénytelen szokásaival?

Bocs, nem olvastam el a hozzászólásokat, csak a kérdésre koncentrálok.

Az én anyám is nyolcvan körül jár, és igen, nem működnek jól a záróizmai, vödörbe pisil. Jobb ez, mint az üveg, egy erős vödörre rá lehet ülni, fedőt lehet rá tenni, és akkor nem bűzlik. Esetleg ezt meg lehet próbálni, de nem biztos, hogy megszokná, kísérletezni azért lehet.

Attól tartok, hogy itt nem igénytelenségről van szó, hanem demenciáról, vagy hasonló "nyalánkság"-ról. Szomorú egy betegség, amivel a másik idegeire lehet menni. Szerintem beszélj az anyukáddal erről, és vigyétek el valami specialistához, mert van erre valami gyógyszer, ami nem csodaszer de szinten tart, vagy legalább csökkenti az állapotromlást. Lehet itt még agresszió is, stb. ha nagyon romlik az állapota, és az önkontrollt elveszti.

Ebben a korban, állapotban már nem lehet nevelni.

Az állapotán sajnos a nagy változások, stressz, stb. ronthat, tehát pl. betörés, költözés, szorongás. Ilyenkor kb. második gyerekkort él, és ha valamire azt mondod, hogy ne tegye, lehet, hogy annál inkább teszi, mert így tud lázadni, már csak ilyen szinten tud hatással lenni a világra ilyen szinten tud figyelmet kivívni, stb.

Az szuper, hogy te ilyen igényes vagy, ennek nagy hasznát veszed az életben. De ezt az időt sajna el kell tűrnöd, és azt a tanulságot, amit lehet, le kell ebből vonni. Türelem, gyengédség, együttérzés... rohadt nehéz, de gondolj bele, hogy neki is az. Egyre több emléket veszít el, érzi, hogy nincs minden rendben, és szoronghat is, és ahogy a kamaszok is a szorongást "hangoskodással", "vagánykodással" kompenzálták, ő is ezt teszi, csak nem lehet nevelni nagyon. Így legalábbis nem. Veszekedésnek tehát semmi értelme, az a te tehetetlenséged, gyengeséged. Attól ő nem lesz erősebb, vagy fiatalabb, okosabb, bölcsebb, csak örül, hogy valami figyelmet kapott, esetleg ha úgy adódik, akkor jobban szorong.

Ami segít, hogy beszélgetsz vele, tök mindegy, hogy mit mond, hogy jól tudja-e, vagy érdekel-e, arra gondolj, hogy az a lényeg, hogy ilyenkor használja a maradék agyát, szóval nem kell vitatkozni, hogy nem úgy volt... csak biztatni, ha kétségbe esik, hogy egy szó nem jut eszébe, ha mégis eszébe jut, akkor megdicsérni, ilyesmi.

A demenciára vannak specialisták, és vannak tesztek, amivel felmérik az állapotát, és van vizsgálat is (MR) minimum, de olvass utána.

[link]

[link]

A neten további információkat is találhattok.

A szobavecet erre találták ki... Gyógyászati segédeszköz Szaküzlet... Ja ennyi esze nincsen anyadeknak..

Mama adja el a házat és menjen otthonba .

“ gyakran én takarítok, ami szerintem 16 évesen nem az én dolgom lenne.”

“ nekem pedog 16 évesen nincs még saját keresetem.”

Foghatod fel úgy is, hogy az a kereseted, hogy feltakarítasz utánuk néha, és tanulhatsz, ehetsz lakhatsz ingyen. 16 évesen már tanköteles sem vagy tudtommal.

Tényleg van szobavécé, pl. ez: [link]

Ha azt megtanulja, hogy lecsukja, akkor már megszűnik a bűzforrás.

Megjegyzem, hogy a szaghoz iszonyatosan könnyen hozzászokik az ember, és lehet, hogy neki már fel se tűnik, vagy nem tudatosul az agyában, hogy az miért van...

A lényeg, hogy vannak dolgok, amire van megoldás, ha elfogadod, hogy ő ilyen, stb. akkor az sem okoz nagy gondot, hogy adogasd neki a ruhát, hogy bizony, váltogatni kell, és igen, ki kell mosni a kádat helyette, utána. Sőt örülni, hogy egyáltalán még használja. Sétáltatni Meg kell ismerni, hogy mivel lehet lekötni, milyen játékokat tud játszani, mi érdekli: olvasás, kártya, ki nevet a végén?, malom... nagyon új játékokat már nem tudsz valószínűleg megtanítani neki...

Persze ezek nem a te egyedüli feladataid lennének, de belecsöppent a családba, és mindenkire ráhárul egy kicsit.

Az otthonokba elég nehéz bejutni, vagy szörnyű helyek, és drágák, vagy kicsit jobbak, és akkor csillagászati áruk van.

Lehet, hogy én a mai világban nem adnám el a házat, hanem inkább bérbe adnám, mert az ingatlan legalább értékálló befektetés, persze ha nincs hasznosítva, akkor pénznyelő is tud lenni. De ez már egy másik kérdés.