A nagyszülők miért érzik feljogosítva magukat, hogy az unokák méhében/ágyában turkáljanak?

Nem értem az ilyet. Miért kell ilyen szerencsétlen balf4sznak lenni? Nem tudsz visszaszólni?

Jó hogy mindent megengednek maguknak, hiszen te is megengeded nekik ezt a viselkedést.

#23: Miben nincs igaza?

"Ennyi idősen nekem már X gyerekem volt"

És? kötelező akkor és ugyanannyit szülni, mint ő? Ha kettővel több lenne, mint a nagyinak ugyanennyi idősen az is baj lenne? Meg amúgy is, ez csak egy kijelentés. A nagyi gyerekének sem ugyanakkor született ugyanannyi gyereke. A saját gyerekét is vegzálja, hogy rosszul alapított családot?

"Önző vagy és egyke, ezért nem kell neked gyerek"

Honnan tudja a nagyi, hogy pont ezért? És nem azért, mert nem szőke, vagy éppen kevesebb, mint 60 kg valaki, esetleg balkezes? Van általános szabály, ami levezeti, hogy a testvérek száma meghatározza a gyerekek számát?

"Mi még tudtuk mi az összetartás, ti csak a saját boldogulásotokat nézitek"

Attól lesz összetartó a család, hogy van gyerek? Nem attól, hogy támogatják egymást? Az egymáshoz nem szóló nagycsaládosok összetartóbbak, mint azok akiknek nincs gyerekük, de számíthatnak egymás segítségére?

"Még egy férfit/nőt sem tudtál szerezni"

Egyedül is vállalhat valaki gyereket, és párban is dönthetnek úgy, hogy nem... Nonszensz. Ráadásul nem is írta a kérdező szerintem, hogy sose lett volna kapcsolata (vagy elsiklottam felette)

"Ennyi idősen nekem már X gyerekem volt"

Igen, de akkoriban az számított átlagosnak, ma meg az, ahol én tartok.

"Önző vagy és egyke, ezért nem kell neked gyerek"

Az utóbbiról nem én tehetek, hanem a te gyereked...

"Mi még tudtuk mi az összetartás, ti csak a saját boldogulásotokat nézitek"

Miért nem tanítottátok meg a gyerekeiteknek is, hogy mi az összetartás, hogy ne arra neveljék a gyerekeiket (engem), hogy csak a saját boldogulásukat nézzék?

"Még egy férfit/nőt sem tudtál szerezni"

Jobb lett volna, ha kiállok a sarokra? Semmiről se maradtam le. Nem a mennyiségre gyúrok, hanem a minőségre, azért nem akarom elkapkodni.

#25: Ahogy te is hozzáköltöd, hogy igaza van...

Egyébként nem hozzáköltés, hanem érv, hogy miért nincs igaza már önmagában állva a kijelentéseknek is. Mert általános bullshit puffogtatás csak.

A kérdésre egy vicc;

Iskola 3. osztály. Tanító néni ismerteti az óra anyagát;

Gyerekek, ma a gyermekek születéséről fogunk beszélgetni…

Hátsó padból egyik tanuló közbekérdez; tanító néni, aki már kefélt az kimehet cigizni?

Más… (eltekintve a családok belső kommunikációs szokásától, gyakorlatától) Ma egy nagyszülő vélhetően az átkosban szocializálódott, ahol, és amikor nem volt szokás tiszteletben tartani más személy jogait. Még családtagokét sem! Sőt… Így nem csak, hogy a „TAPINTAT” de a megváltozott személyes adatokhoz fűződő jog ismerete és tiszteletben tartása is hiányzik a kérdéses korosztályba tartozó „nagyikból”. (Többnyire/esetenként)

Más… Egy „igazi” nagyi (aki már jócskán halad kifelé az erdőből)

- már feledékeny lehet!

- már türelmetlen is lehet!

- már – esetleg – nem képes önmagát kontrollálni, és gyermeki tulajdonságai, szokásai irányítják a cselekvéseit!

- már vágyna egy – szerinte nagyon is időszerű – új leszármazott/családtag/picurka rokon meglátására, megismerésére, esetleg ölbe vételére.. (Még mielőtt kiköltözne a stiglickertbe!)

…egy megfontolandó észrevételt bátorkodok leírni… Nem kellene a tiszteletet még akkor is megadni egy „nagyi” számára, még akkor is, ha Ő e l f e l e j t i ezt részünkre megadni!? Nem éreznénk magunkat jobban a saját bőrünkben, ha a család „egységéért” elfogadható, kompromisszumra törekedő megoldást választanánk? Még akkor is, ha ez CSAK egyoldalú vállalás eredménye lenne?

A „nagyi” valójában EGY rokon.

Az „unoka” valójában EGY rokon.

A család szerkezetében a rokon egyenlő egy másik rokonnal. Azért összehasonlítva a családon belül a hierarchiában eltérő szinten levő rokonokat, az egyenlőség már nem áll fenn. Esetleges sorrendet is csak a kötelezően kijáró (!) tisztelet megadásával lehet – ha egyáltalán tényleg szükséges – felállítani.

Megítélésem szerint intelligencia kérdése eldönteni, hogy a család (rokoni kapcsolat)fenntartása, ápolása, védelme, a cél, vagy az egyoldalú megszakítása…

"a kötelezően kijáró (!) tisztelet"

Manapság az a fősodratú nézet, hogy a tiszteletet "előbb ki kell érdemelni"... Hogy a tanár, a nagyszülő, a főnök, a rendőr, stb. is csak akkor kapjon tiszteletet, ha előbb megdolgozott érte (mármint akkor és ott, az adott emberrel szemben, tehát önmagában az, hogy mennyi mindent letett már az asztalra, amíg odáig jutott, hogy tanár, nagyszülő, főnök, rendőr, stb. lett, semmit se ér!)... Szomorú, de ez van sokak fejében...