Meghalt papám, aki olyan volt mint egy földesúr mamám pedig a szolgája. Mamám anyumhoz költözött és ugyan azt jatsza amit papa tett vele. Miért? Múltkor a földre gurult és nem szólt volna anyumnak hogy kislányom segíts, elkezdett tapsolni.

Miért? Roppant egyszerű a válasz: erre nevelték, ehhez szoktatták, emiatt neki ez a normális.

#5: Nagyon jól leírta.

Régen nagyon másként nevelték a nőket. Egyik barátom apósáék úgy nőttek fel, hogy a megözvegyült apjuk második felesége mindig külön asztalnál evett. A parasztok kultúrája nagyon más volt, sok tekintetben - indokolatlanul - barbárabb. Ha emellett a nagyanyádat (75+ ?) még "parasztabb" szülők nevelték és a férje is ilyen volt, akkor ehhez idomult (ha nem eleve nem is látott, tudott mást).

Ennyi idő után ebből kiszabadulni lehet, de nagyon soká tart, ha egyáltalán megindul ez a folyamat.

Mert valahogy anyukádon próbálja megbosszulni, feldolgozni azt, amit a papád tett vele. Vagy úgy érzi, ez jár neki azért cserébe, amit vele műveltek. Persze ezt mind TUDAT ALATT, nem szándékosan.

Nagyon érdekes ez. Én például sosem tudok érvényesülni csapatmunkáknál, de múltkor egy csapatban csak nálam jóval fiatalabb gyerekek voltam (meg egy velem egykorú lány) és konkrétan én irányítottam és talán egy kicsit elnyomtam a velem egykorút, mivel egyszerűen élveztem, hogy végre én is érvényesülhetek. Persze csak én is később jöttem rá erre.

Szerintem a nagymamáddal is hasonló történik. Most ő akar a főnök lenni, hogy már lehetősége van rá.