Mit tegyek, ha a nagyszüleim számára sosem leszek elég jó?

Szóval az egész ott kezdődik, hogy leszbikus vagyok. A nagyszüleim, kijelentették, hogy szerintük egy homoszexuális sosem lesz olyan értékes, mint egy heteroszexuális. Illetve a nagymamám többször is azzal jön, hogy apukám (aki már több mint 6 éve nem él) biztosan csalódott lenne, hogy ilyen lánya van. (Életemnek elég nagy részét vagyok kénytelen a nagyszüleimmel tölteni.)

Még fiatal vagyok (nemrég lettem 16) és nem tudom, hogy mit hoz a jövő, de úgy érzem, hogy bármit teszek nem fognak szeretni, nem leszek elég értékes számukra. Mert nem lesz férjem, gyerekem. Mert a nagymamám dédunokát akar. (Tény, hogy unokatesómtól van már egy, őt meg próbálja annyira kerülni, amennyire csak tudja, de mindegy, neki dédunoka kell...)

Folyamatosan mondják a homofób szövegeiket, illetve az összes fiúval akinek kiejtem a nevét össze akarnak hozni.

Amikor meg megtudták, hogy a legjobb barátnőm elől nem titkolom a szexuális irányultságomat, teljesen kiakadtak. Pedig nélküle nem tudom mi lenne velem.

Mindig azzal jönnek, hogy idősként majd nem lesz aki ápoljon engem, mert nem lesz gyerekem. Illetve a nagymamám múltkor azt is mondta, hogy "most komolyan az lesz életed legnagyobb öröme, hogy lefekszel egy nővel?" mintha az élet értelme a szex lenne... Utólag visszagondolva lehet, hogy vissza kellett volna kérdeznem, hogy "a te életed legnagyobb öröme, hogy lefekszel a papával?" XD

Anyukám többnyire elfogad, de az ezzel kapcsolatos témákat amilyen gyorsan tudja lezárja, illetve többször is kifejtette, hogy nagyon reméli, hogy fiúval fogok összejönni, illetve betegesen próbál indokokat keresni, hogy miért nem lehetek leszbikus.

Egyébként a nagymamám magától jött rá, hogy leszbikusnak gondolom magam (mivel az számára teljesen lehetetlennek tűnik, hogy leszbikus legyek, ezért arra nyilván nem jöhetett rá), szóval nem én döntöttem úgy, hogy elmondom nekik, mert mindig tudtam, hogy rossz ötlet lenne.