Ezt lehet meg a korra fogni, vagy ez mar teljesen mas?
Parom nagymamajanal elunk, o kert meg minket, hogy lakjunk vele, mert fel egyedul (83eves, de korahoz kepest eleg fiatalos). Eddig is voltak kisebb vitak, amik nap vegere, legkesobb masnap reggelre rendezodtek. Na most ha minden nap nem is, de kétnaponta azt hallgatom, hogy parom mennyire semmirekellő, nem segit neki semmiben, nem adunk bele semmibe.
Ha megkerdezzuk mit tudunk segiteni, akkor nem kell senmit, de egy kis idore ra mar dunnyog, hogy semmit nem csinalunk. Parom heti hatot dolgozik, en egy honap mulva szulok.
Mikor idekoltoztunk megbeszeltuk, hogy adunk neki x osszeget, erre ra is bolintott. Mikor adnank neki kb megsertodik, hogy neki az nem kell.
Barmit veszunk pl uj tanyerokat a regiek helyett, amik mar repedtek meg csorbak, elsonek orul neki, aztan belekot akarmibe es dobalja, tolunk nem kell semmi címszóval.
Van harom cicank, megbeszeltuk, hogy nem mennek a haz tobbi reszebe a szobankon kivul (kertes haz). Kiszoktatta oket a konyhaba, folyosora, mindig ad nekik valami nasit. Ha bekattan, akkor meg zavarja el oket es minket szid, hogy miert vannak ott a macskak.
Nem birtam tovabb, ma mar megmondtam neki, hogy mindenbe belekot, ha unatkozik es eleg unalmas azt hallgatni, ahogy degradalja parom, nem enged segiteni semmibe, aztan a fejemhez vagja, mikor elmegyek itthonrol es ketten maradnak, atmegy paromhoz es elkezdi neki ezeket magyarazni, rendes beleall es kiabal vele. Parom eleg heves termeszetu, ameddig tudja turtozteti magat, de nala is elszakad a cerna. Hiaba mondja neki normalisan, hogy alljon le, jon esz ervekkel, a mama csak fujja a magaet, ameddig parom nem eneli fel a hangjat, utana meg megkapja, hogy egy csepp szeretetet nem kap tole, mi mindig csak bantjuk, hivja a baratnojet, hogy mi mikyen szemetek vagyunk vele... Mikor O kezdi az egesz perpatvart altalaba es mi menjunk ahova tudunk. Tavaly elkoktoztunk, mar este sirva hivott minket, hogy miert hagytuk ott, hogy lehetunk ilyenek, hogy szegenyt ott hagyjuk egyedul, o mindig csak segit nekunk. Harom nap mulva visszajottunk, egy ideig csend volt es beke, de kezdodott minden elolrol.
Mi milyenek vagyunk, stb, stb... Probalom megtudni tole, hogy ilyenkor mi jatszodik le a fejebe, tamadasnak veszi es kiabal, hogy o nem bolond, mit gondolok en. Mikozbe semmi ilyen gondolatom nincs!!
Ezeket leszamitva teljesen normalis, ertelmes, fitt, miert csinalja ezeket?
Én már azt sem értem, hogy egy normális, értelmes, fitt nagymama miért akar együtt élni az unokájával és annak párjával, sőt majd egy csecsemővel.
Ebben a korban már ragaszkodnak az öregek a megszokott dolgokhoz, életritmushoz.
Valahogy az egész írásodból az jön le mintha a nagymama érdeke lenne, hogy ti ott laktok, ti csak szívességet tesztek neki.
Valahogy nekem az hihetőbb, hogy gyereket csináltatok a semmire és más nem fogadott be titeket csak a nagymama.
Ha így van akkor inkább ne panaszkodjatok, hanem húzzátok meg magatokat és örüljetek, hogy ott lehettek.
Az első nagyon okos... már elköltöztek, de a nyanya visszasírta őket!
Kérdező: költözzetek el minél előbb, nem fog ez nektek hiányozni egy kisbabával. És semmiképp ne engedjetek az érzelmi zsarolásnak!
Ez az egy életetek van nektek is, most a saját kisbabás családotok legyen a legfontosabb.
A nyanyát, meg sajnálja más.
5-ös
Szerinted, ha lenne pénzük lakásra, akkor a nagymamánál laknának?
Ez a tipikus proli, aki odaköltözik más házába és egyszer csak azt hiszi, hogy neki már jogai is vannak.
Felőlem meg ez a más házában élősködő "ott rohadhatna meg ahol van."
A ti szavaiddal élve :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!