Az normális, hogy kellemetlenül érzem magam mikor így viselkednek előttem a szüleim?

Mert ez nem rad tartozna , megha a gyerekuk vagy akkor sem !

Nem tudom. Nálunk a gyerek nem így élik meg, ha akár egy öleléssel (a férjemhez bújok) vagy épp adunk egy csókot egymásnak. Ez a szeretet egy kifejezése, ami a gyereknek is ad egyfajta megnyugvást és példát, hogy egy szeretetalapú kapcsolat így nézett, nem pedig úgy, hogy ridegségben és távolságtartóan élnek egymás mellett és nem egymással.

Ezzel én is így vagyok, szerintem ez normális.

Feltehetőleg normális, mert valószínűleg abban az életkorban vagy, amikor az embernek kinyílik a szeme a világra és érzékenyebben reagál a nemiséggel kapcsolatos megnyilvánulásokra és érzelmekre. Serdülő korban döbben rá az ember, hogy a szülei is hús-vér emberek és bennük is dolgozik a nemiség, ami egy gyereket sokszor megdöbbent, mert addig az ő számára a szülei nem-nélküli eszményi lények voltak csupán.

Szóval aha szüleid megcsókolják egymást, az zavaró. És ha a kortársaid nyalják egymás manduláját az is zavar?

Inkább örülj neki. Én legalábbis örültem volna neki, ha egyáltalán egymáshoz értek volna.

Inkább öleljék és csókolják egymást előtted, mint hogy veszekedjenek. Gondolj mindig erre!

Amikor gyerek voltam (9 éves koromig) egy szobában éltem a szüleimmel s minden alkalommal előttem dugtak. Szóval szerintem csak ki tudsz bírni egy ölelgetést. PS. Apunak kicsi a kukija

Utolsó, gondolom este mikor azt hitték, hogy alszol vagy annak tudatában csinálták hogy tudták te látod\hallod őket?