Hogy mondod meg valakinek, hogy nem szeretnél vele barátkozni?
Konkrétan a sógornőmről van szó. Bátyámék visszaköltöztek a városba, ő elég elfoglalt, a sógornőmnek meg láthatóan felcsillant a szeme, hogy mi barátkozhatnánk, csinálhatnánk közös programokat.
Igazából semmi problémám nincs vele, ha valami családi hepaj van, elvagyok vele, udvariasan elbeszélgetünk, na de annyira azért nincs is közös témánk, nincs akkora összhang közöttünk, hogy ebből valami nagy barátság kikerekedjen. Hosszabb távon unatkozom a társaságában, se röhögni, se lelkizni nem lehet vele igazán. Furcsállom is, hogy ő ezt nem érzi, nem zavarja. Bár gondolom ő valamiféle társfüggő lehet, így nem minőségi kapcsolatot keres, csak kapcsolatot. Legyen kivel elütni az időt.
De nyilván nem akarok feszkót, sértődést. Néha elmegyek vele programra, de többnyire elütöm, hogy sajnos nem érek rá. Viszont látszólag ő erre tesz nagy ívben. Nem zavarja, hogy csak ő keres, elég sűrűn keres, hátulról kérdezi, hogy "Mikor érsz rá..?", "Valamikor lenne-e kedved..?" Na most erre hogy lehet finoman megmondani, hogy én rád nem szívesen szakítok időt? Nem szeretném kijelölni a két hét múlva pénteket, mert szívesebben vagyok másokkal, vagy egyedül?
Szerintetek hogy lehet ezt bántás nélkül megoldani?
Ilyet még komolyan nem láttam, hogy én sosem keresem, többnyire nem érek rá és ebből nem veszi le, hogy nekem erre nincs szükségem.
Ezt sajnos nem lehet sértődés nélkül megoldani, de gondolj csak bele.
Ő vagy szándékosan vagy érzelmi fogyatékosságból leszarja, hogy neked mi fontos. Ha szándékosan, akkor gonosz, ha észre sem veszi, akkor tényleg tök mindegy neki, ki van körülötte, csak ember legyen.
És ő SOHA nem fog arra gondolni, hogy esetleg a terhedre van, esetleg te unod őt, mások vagytok. Ő csak önmagára fog gondolni. És te? Neked is csak magadra kéne, de ezzel a kérdéssel is rá gondolsz, hogy ne bántsd meg, bele képzeled magad a helyébe.
De ne tedd. Ő sem teszi. Ha ezt elengeded, sokkal több időd lesz magadra, és mindenre, amit szeretsz. Nehéz, de neked te legyél a legfontosabb. Te arról nem tehetsz, hogy más nincs el egyedül, nem a te felelősséged őt szórakoztatni.
Háát, de ha belegondolsz, akárhogy is, elég önzőnek és erőszakosnak kell lenni ahhoz, hogy a másik nemet mond, vonakodik, nem javasol alternatívát, de te akkor is újra-újra próbálkozol, ha kell hetente kétszer a nyakára jársz valamilyen formában.
Én minőségibb, több éves barátságnál nem tennék ilyet, hogy kétszer én kerestem egymás után, vagy ő többször nemet mond és akkor is ott feküdjek a küszöbén, ameddig célt nem érek. Ha fontos vagyok neki, majd keres, meg jó is ezáltal meggyőződni, hogy ő is szeretne velem lenni nem csak én ővele. Bármilyen kapcsolatban ez az egyoldalú nyomulás szerintem eleve elejét veszi, hogy a másik elgondolkodjon azon, hogy "majd kiforrja magát", alapból menekülési kényszered lesz egy ilyen figyelmetlen és tolakodó embertől.
Én is voltam így rokon csajjal. Rám akaszkodott, emailekkel bombázott.
Eleinte hivatkoztam a munkámra, határidőkre (szabadúszó grafikus vagyok), aztán egyszerűen nem válaszoltam az emailekre. Lehet, hogy bunkóság, de onnantól nem abajgatott. (Szintén rokon, bár nem vérszerinti, és szintén az van, hogy nem az én esetem, egyedül is jobban érzem magam, akár egy könyvvel, akár egy keresztrejtvénnyel.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!