Hogy mondjam el a szuleimnek? Kitol kerjek segitseget?
14 eves vagyok,lassan 1 eve depresszios.
Es nem,nem csak bebeszelem.
Ha valaki esetleg megis ketelkedik,irjon uzenete es elmeselem..
Egy kis faluban lakok,az iskolaban nincsen pszhiologus,a szuleimnek pedig felek elmondani.
Barataim nincsenek.
Vagyis..van egy baratnom,de nem tudom hogy mondhatnam ezt el neki.
Nem szeretem ha sajnalnak,vagy szomoruak miattam,legfokepp ezert nem a szuleimnek szeretnem elmondani.
Valahonnan segitseget szeretnek kerni..
Vagdostam magam,de rovid ideig,azota letettem a penget,rajottem hogy nem megoldas.
Szoval..mit tegyek?
Van ebbol kiut?
pszihológus
nem vicc, sokat tudna segíteni
Van kiút, de ahhoz segítséget kell kérned. Ne félj elmondani a szüleidnek!
Mondjuk ha valóban depressziós vagy, annak olyan tünetei vannak, amit a szüleidnek eleve észre kellene venniük.
Vagy először beszélj az osztályfőnököddel, vagy egy másik tanároddal, akiben úgy érzed megbízhatsz.
Ne privátban írj, hanem ide írd le, hogy honnan van a diagnózis: te állapítottad meg, vagy szakember? Ha csak te, akkor ne beszéld be magadnak!
Lehet, hogy egyszerűen csak kamasz vagy. Nehéz időszak, de elmúlik.
Persze, hogy van kiút, látod, hogy magadtól is letetted a pengét!
Beszélj a szüleiddel. Amikor valami nyugisabb helyzetben (pl. hétvégén, amikor több idő van beszélgetni) valahogy szóba jön a téma (hozd szóba te valami film vagy ilyesmi kapcsán), mondd el nekik, hogy mi van veled. Mondd el azt is, hogy nem szeretnéd, hogy sajnáljanak, vagy szomorúak legyenek miattad, de jó lenne, ha segítenének megtalálni a kiutat és végig is menni rajta. Ismernek, szeretnek, szívesen fognak segíteni, bízz meg bennük! És ne tolj ki velük, hogy nem hagyod, hogy segítsenek a saját gyereküknek, akinek csak boldogságot kívánnak, semmi mást. Ne hagyd, hogy csak akkor tudhassák meg, hogy mi van, amikor esetleg méginkább magad alatt leszel, mert csak annál nagyobb lesz a lelkiismeretfurdalásuk, hogy miért nem segítettek már hamarabb.
Probalom titkolni..
Ha megkerdezik hogy mi a baj ravagom hogy semmi,nem merem elmondani.
Azt sem akartam elmondani hogy osszevesztem a barataimmal.
Mert nem akarom hogy tudja hogy maganyos vagyok,es a suliba is egyedul vagyok.
Probalok mindig mosolyogni,nevetni,de belul legszivesebben sirnek..
De nalunk nincs,vagyis nem hallottam meg rola..
Amugy altalanosba jarok,szoval meg nem gimi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!