Miért az apa családnevét kapja a törvény szerint a házasságban született gyermek?

"Mert regen az apa volt a "csalad feje", a noket nem sokba neztek..."

Én ma sem nézem őket sokba, főleg azokat, akik itt jártatják a szájukat, és hímsovinisztáznak, pláne hogy tényleg annyi eszük van, mint a régi mosónőknek. :D

Régen vezetéknevük csak a nemeseknek volt, és ez sem a mai értelemben vett vezetéknév volt, hanem a birtokuk neve. Tehát pl. ha István gróf birtoka Újvár, akkor ő Újváry István gróf. A hűbérbirtokok apai ágon öröklődtek, ennek az volt az oka, hogy ezeket nem csak úgy puszira kapta a nemes, hanem cserébe ha a király kérte, sereget kellett kiállítania és neki kellett vezetnie őket a csatában. Ez értelemszerűen férfiak feladata volt, ezért apáról fiúra öröklődött a birtok, a kötelezettséggel együtt. (A nem hűbéri tulajdonok ezzel szemben ugyanúgy öröklődtek, ahogy ma, egyenlő arányban az örökhagyó gyermekei közt.)

A parasztoknak ebben az időben inkább ragadványnevük volt, ami ekkor még nem igazán mondható állandónak, tehát ha Józsi, a kovács fia balkezes volt, akkor simán lehetett Balog János (balog = balkezes, régiesen), akkor is, ha az apja Kovács Józsi. II. József császár és király tette kötelezővé mindenkinek az öröklődő vezetéknevet (érdekesség, hogy ekkor vették fel a zsidók is azokat a neveket, amik mindenféle virágot meg drágakövet jelentenek, tehát Rosenberg meg Rubinstein, mert ha már kötelező, akkor legalább szép legyen).

Nem igazán ide kapcsolódó, de érdekes apróságok:

- Az, hogy az asszony felveszi a férje nevét, osztrák szokásra terjedt el nálunk, azelőtt nem volt hagyomány. Az ingadozó írásmód miatt eleinte nemcsak a "Józsefné", hanem a "Józsefnő" forma is előfordult (keress rá :)

- Nem tudom pontosan, mettől meddig, de a 19. századi jog lehetővé tette, hogy férjezett nő egyedül is örökbe fogadhasson gyereket. Tehát ő az anyja lett a gyereknek, de a férj nem lett apa. (Azt hiszem, öröklés terén volt valami jelentősége. Ma ilyen nem létezik jogilag, házaspár csak együtt fogad örökbe.) Ilyenkor a gyerek az anya lánykori vezetéknevét kapta, annak ellenére, is, hogy a nő ekkoriban kötelezően X.Y.-né formában kellett hogy viselje a nevét, tehát egy Szabó Károlynénak lehetett egy Kiss Gábor nevű gyereke, aki teljesen törvényesnek számított.

- Familysearchön találtam családfakutatás közben több olyan születési anyakönyvi kivonatot is, ahol érdekes megjegyzéseket fűznek az anyakönyvhöz :) pl. "megszületett Tóth Jánosné, lánykori nevén Balogh Julianna gyereke, Balogh Péter" és a megjegyzés rovatban: "a születést jelentő bába elmondása alapján Tóth János több mint egy éve Amerikában tartózkodik". Ugyanilyen előfordult akkor is, amikor mondjuk azt jelenti be a bába, hogy az asszony férje egy éve már meghalt a gyerek születésekor. (Az előbbi esetben ma már a férjet anyakönyvezik apaként akkor is, ha egy éve Amerikában van...)

- Izlandon a mai napig nincs az embereknek vezetékneve. Thor Johansson az annyit jelent, hogy Johann fia Thor, de az ő gyereke már Thorsson lesz. Lánynál pl. úgy van, hogy Kristin Johanssdottir. Anyai névvel is előfordul, de ritkábban. Egy háromszázezres lakosú országban nem jelent gondot, ha van pár azonos nevű ember. :)

Káár, 29.. De ha felnő választhat ilyen hosszú nevet is mint az alábbi festő:

Friedensreich Regentag Dunkelbunt Hundertwasser