Csak szerintem elvont gondolkozás ez?

Hát nem normális dolog ez, az biztos.

Persze majd valamilyen szinten segíteni kell ha oda jut de amit leírtál az nem normális. És hogy a tesódnak már sikerült tele beszélnie a fejét az se.

Anyud mellé tényleg nem kell majd a leendő párod édesanyja, mert egyedül kitesz egy anyát és egy anyóst!

Miért gondolják úgy, hogy ami jónéhány milliárd házaspárnál működik, az nálatok lehetetlen? Mégis, anyud hogy kezdte a szüleitől független életét?

Nagypapi választott a számára férjet? Nagyid tartotta a gyertyát, míg te fogantál, anyudat

egy önálló gondolatig, döntésig, egy ebéd elkészítéséig se hagyták magára?

Anyud CSAK azért szült SAJÁT MAGÁNAK gyerekeket, hogy "bebiztosítsa magát idős korára" ?

Miért gondolja, hogy a később tőle független életed az ő végleges elhagyását jelenti ?

Kérdezz rá szerintem, hogy ő mégis hogyan gondolja kb. a te 5-10 évvel későbbi életedet ?

Ha lehetséges, értesd meg vele, ha gúzsba köt és a szeretetre, kötelességeidre való hivatkozással zsarol, azzal nem azt éri el majd, hogy otthonmaradj. A magad ÖNÁLLÓ életéről lemondva, de éppen ennek a viselkedésnek lehet az eredménye, hogy később jól lelépsz.

Rossz esetben akár egy olyan kapcsolatba is akár, ami nem kell se testednek, se lelkednek, a lényeg az, hogy elmenekülhess és az életbe ne lássad őt többé.

Mit akar elérni? Vagy talán van valós alapja a félelmének, miszerint úgy érzi, teljesen magára hagynátok?

Gondolom, nem holnap lesz az, amikor búcsút intesz a szülői háznak. De ha türelemmel beszélgettek, te is képet kaphatsz, mennyire defektes anyud realitásérzéke, illetve, ha eddig jó gyereke voltál, akkor miért is tart a jövőtől ennyire.

Ha szimplán önzés az ok, akkor tudni fogod, hogyan egyensúlyozz, hogy őt se hagyd magára, de te is a magad sarkára állhass, a választott életed is teljessé legyen és az is maradhasson.

Idővel némelyik anyából önző zsarnok lesz, némelyik pedig tényleg csak a sötét jövőtől fél....