Másnak is gyanús a dolog vagy csak én vagyok hülye?
Féléve ismerem a páromat. Gyakorlatilag együtt élünk, bár "hivatalosan" nem költöztünk össze, mindössze a legtöbb cuccom nála van. Nekem van egy 36nm kis lakásom, az övé jóval nagyobb, családi ház. Tegnap beszélgettünk, aminek az az összegzése, hogy jövőre megszületik az első babánk, az én lakásomat kiadjuk, vagy eladjuk, aztán lesz még 1-2gyerek és én szépen nevelgetem őket otthon, ő pedig megteremt nekünk mindent. Kérdezem én: és mi van velem? a terveimmel, a vágyaimmal? 22éves vagyok, imádom a gyerekeket, de most állok diplomázás előtt, aztán munkát szeretnék találni, nem akarom idegeneknek kiadni a lakásom..stb.
Ha nemet mondok elhagy?
Ha emiatt elhagy, akkor nem is szeret.Ha nem érti meg a vágyaidat, hogy neked is vannak terveid, akkor jobb is.(szerintem)
Ő szépoen eltervezett mindent, de azt elfelejtette, hogy a te sorsodról is csak ő döntött.
Elképzelhető, hogy ez máskor is így lenne, ha már mondjuk van egy-két gyerek.És az már régen rossz.
Mond el neki, te mit szeretnél azelkövetkezendő években.A reakciójábol tudni fogod, a választ.
Dehogy hagy.
a maradék gyes adta lehetőséggel azért élnék, a gyerekek érdekében.
Azért ne lásd ilyen drasztikusan a helyzetet. Családi ház, a tiéd kislakás. Persze, hogy a nagyobban éltek majd. 1:0 neki
Ő mindent meg akar adni Neked és későbbiekben a gyerekeknek. 2:0 neki
az időben lehetnek eltérések, megbeszélés dolga az egész.
Ne keresd ott a problémát, ahol nincs!!!!
ez a klasszikus férfiszerep. Te pedig, ahogy elnézem, emancipált nő vagy.
Ha zavar téged, mondd el ellenérzéseidet.
Nekem ebből, hibákkal ugyan, de a gondoskodni akarás jön le.
Nem érzek semmi rosszat.
Szólj, hogy Te mit szeretnél, hogyan gondold az életet.
Szia!
Ne haragudj, de nekem ez nagyon nem tetszik (lehet lehurrogni) amúgy én is karrierista vagyok, vagyis afféle, mert nem szeretném, hogyha kihúzzák a szőnyeget alólam, akkor a padlóra kerüljek... szóval szeretek több lábon állni, szeretek mindig egy B tervet is kidolgozni...
Írtad, hogy tervben van jövőre a gyerkőc... hát ha még nem vagy terhes, akkor itt a legideálisabb időpont, hogy elgondolkozz azon, hogy mennyire változik meg a párod érted, menyire veszi majd figyelembe a vágyaidat...tudod az hogy ennyire betervezi a dolgokat azt s jelentheti hogy szörnyen makacs... és az lesz amit ő mondd...lehet hogy ez volt náluk a családi minta? "apuci" pofázott, "anyuci" kussolt? Ha igen, vajon mennyire kész változtatni ezen, vagy egyáltalán hajlandó-e? És ha kiderül, hogy mégsem, akkor mennyire hajlandó leszel Te mindezt elviselni?
Vagy ha szülsz két-három gyerkőcöt, ő meg talál valaki mást, te ott maradsz a gyerekekkel, akkor milyen "élet" vár rád? Vajon úgy is mindent sikerül majd kézben tartanod majd -egyedül? Tudom ilyenkor mindig azt szokták mondani, de hát van a gyereknek apja is....de csak olvass vissza pár ilyen tartalmú kérdést, és sok mindenre fény derül, legfőképpen arra, hogy a legtöbb pasinak már nem számít hogy van gyereke, simán lelép... sajna ez van...
A másik pedig az frusztálna a legjobban, ha kiderülne hogy a pasim azért akarja hogy szüljek, hogy ő többet keressen, jobb pozíciója legyen mint nekem... tudod, ilyenkor nem a nőt, az élete párját látja benned, hanem a versenytársat. Velem ez utóbbi történt (bár hál Istennek gyerek nem lett), de hamar észbe kaptam, és kidobtam mint macskát sza...ni :)))
Szóval dumcsizzátok meg alaposan a dolgot, és ne feledd, ha esetleg "út közben meggondolná magát" akkor ne legyen az, hogy miatta adtad fel a karrieredet, és miatta szültél...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!