Probléma, ha számomra fontos, hogy a páromban meglegyenek azok a tulajdonságok, mint a családom férfi tagjaiban?
Elég nagy és összetartó családom van. A fiúkra jellemző, hogy nagyon határozott sőt olykor makacs természetűek igen szerteágazó érdeklődéssel. Sokszor kíméletlen humorral vagyis annak aki nincs hozzászokva vagy nem veszi a poént. A leghatározottabb (szerintem) az apám, aki amolyan mindent meg tudok oldani típus, határozott, mindenről megvan a véleménye sőt tudása is, de elfogadja azt is, ha más többet tud, de mindig arra törekszik hogy mindezt ő is tudja, emellett nagyon család centrikus. Általában ha valakinek valamilyen baja van hozzáfordul tanácsért.
A lányok esetében szintén elmondható, hogy általában tudják, hogy mit akarnak, határozottak. Mindebből csak azt szeretném kihozni, hogy ilyen családi minta van előttem, ezek a tulajdonságok, amik követendőek számomra. A probléma csak ott van hogy általában olyanokkal találkozom, akikben nem igazán vannak benne ezek a tulajdonságok. Kicsit attól is félek, hogy ha netán mégis összejövök valakivel, akkor nem tud beilleszkedni ebbe a körbe, az biztos, hogy nincs könnyű dolga. Ezért zömében el sem jutok oda, mert ha úgy érzem, hogy nem tud "megfelelni" ennek a mintának akkor továbblépek.
Teljesen természetes, hogy a lányok olyan férfit választanak, amilyen az apjuk - sakár jó, akár rossz ez aminta. (Alkoholista vagy erőszakos apa lánya gyakran tesz szert alkoholista vagy erőszakos férjre, pl.)
Ne add fel az elképzeléseidet, ne alkudj meg. Ha megalkuszol, válás lesz belőle. Olyat válassz, aki HOZZÁD VALÓ, akivel egy életen át boldog leszel. És ha nem tudsz felnézni rá, ha nem tiszteled, akkor ő nem az igazi.
u.i. egyetértek, a fiúk között manapság egyre több a "nőies", tunya, lagymatag, döntésképtelen, aki még azt se tudja önállóan eldönteni, hogy hová vigye a barátnőjét randizni. (Tipikus kérdés: - Hová akarsz menni? - Ettől a falra tudnék mászni...)
HA túl magas a mércéd, sajnos nem fogják azt sokan megugrani az életedben. Azok közül is válogatnod kell, így aztán tudod a folytatást.
Értelmetlenség olyan ideálokat felállítani, amikhez éveket, évtizedeket kell várni. Addig elmúlik a röpke életed. Te tudod.
Nekem megérte 32 éves koromig várni, hogy olyan emberre akadjak, akivel halálomig boldog leszek. :-) Ha hozzámegyek az első emberhez, akibe halálosan beleszerettem (A józan eszem meg elment kirándulni, és nem jöttem rá, hogy nem hozzám való a srác), vagy 26 éves korom táján engedek a mércéből, és elfogadok egy olyat, aki "megfelel", akkor ma már elvált nő lennék, vagy boldogtalan feleség.
Még egyedül is jobb, mint boldogtalan házasságban. És megéri megkeresni az igazit, a hozzádillőt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!