Hogyan alakul ki valakiben a kupleráj mánia?

Az én exemben úgy alakult ki, hogy fiatalkorában otthon ezt látta meg szegények voltak aztán jött az, hogy majd minden jó lesz valamire....

Amúgy az ilyenekkel nem lehet együttélni, belátni sosem fogja hogy ez gáz, a rendes meg folyamatosan kompenzál, amiből aztán már szinte rendmániásnak tűnő egyén lesz...én is így voltam, de ahogy eljöttem, megszűnt. Szeretem a rendet, de nem mániás vagyok, de ott az exem mellett minél több mindent hozott haza, annál több mindent vágtam ki a kukába amikor épp nem volt otthon.

Enyhén hajlamos vagyok ilyenekre, főleg a technikai "jól újrahasznosítható" dolgokkal. Általában abból következik hogy egy időszakban szegénység volt, sokszor volt úgy hogy jól jött volna amit kidobott. Újat meg ugye nem tudott szerezni. Ha van rá hajlam akkor könnyen kialakul. Nekem abból jött, hogy rengeteg olyan dolgot használta, ami innen-onnan lett kiszerelve, leselejtezve, újrahasznosítva, és már forrás meg konkrétan nem volt.

Én ezt úgy oldom meg, hogy van egy doboz, amibe a rég nem használt dolgok vannak, és rendszeresen átnézem. Aztán ami túl sok ideje van ott, az kuka, vagy valami hasznos funkciót keresek neki, esetleg feldoglozom (pl kiforrasztom a még használható alkatrészeket egy panelből, kirakom a kisautót egy túl üres polcra, mert ott jól néz ki, stb..)

Az a lényeg hogy amíg ők ezt fel nem fogják addig nagyon nehéz, utána már talán könnyebb, főleg ha ők is akarják.

Life Networkon ment/megy egy sorozat, ami erről szól. Ha érdekel nézz bele, arról szól hogyan oldották meg családoknak az ilyen problémákat.

Na, ez jó kérdés, a párom és a volt párom szülei is gyűjtögetők. Érdekes, egyik család nagyon szegény, a másik nagyon gazdag, mégis mindegyik mániákusan gyűjtöget.

Most lehet mondani, és többen írták is, hogy a szegénységből fakad, de egyiküknek sem keletkezett belőle semmi anyagi többlete sem. Az ilyen gyűjtögetők általában csak felhalmoznak, de fel nem használnak, vagy ha esetleg valamit mégis egyszer használnak, az igen ritka. Én annak a híve vagyok, hogy ami nem kell, eladom, nem őrizgetem, így járok a legjobban anyagilag.

Ja, és mindkét említett családnál egyre nagyobb a kupi. Ilyen mennyiségű cuccot már nem nagyon lehet rendbetartani, van olyan szoba, ahova már nem lehet bemenni.