Volt már olyan, hogy szégyellted magad anyukád, apukád, testvére (i) d vagy távoli rokon miatt? Ha igen, akkor miért? És hogyan oldottad meg?

Apam miatt, mert periodikus alkoholista, 2-3 honapig egy kortyot sem iszik, aztan ha bele kezd, akkor 3 hetig ejjel-nappal reszeg.Olyankor nem szamit unnep vagy nem , vasarnap vagy nem, ugy nez ki, mint egy csoves, nem tisztalkodik, nem vesz tiszta ruhat, buzlik a piatol, raadasul mindenki elott mocskol a ferjemmel egyutt, sot neha meg anyosomekat is belekeveri, pedig ok aldott jo emberek es nagyon sokat segitenek rajtunk.

Raadasul egy hazban lakunk, en rendezem, mert edesanyam meghalt es ezert mellette maradtunk.Mindent megteszek annak erdekeben, hogy neki jo legyen, megis ezt kapom cserebe, szegyenkeznem kell miatta.Most mar lassan ott tartok, hogy nem erdekel, az se ha, halalra issza magat.

Nem. A család minden tagjára csak büszke lehetek, ha valaki itt néha gáz dolgokat csinált, az max. én vagyok (fiatalkori "bulizások" stb.) - de szégyent senkire nem hoztam. (Érdekes amúgy hogy magába egy válaszadó se nézett.)

Egyedül apám ilyen lett volna,amiket írtok, alkoholista disznó, de kiskoromban elváltak, azóta felém se nézett,hát ennyi jó van benne, hogy legalább szégyent se hozott rám.