Nem értem a volt férjem. Miért ilyen?
A lányomról(lányunkról van szó)16 éves gimibe jár, jó zanuló, nem csavarog, nem hazudozik.
Már nem is szeret menni az apjához, mert az nem tud vele normálisan beszélni.Nem szólítja a nevén, adott neki hülye beceneveket, (mint vucli szicska bicso, stb...)és így hívja.Szerinte ez vicces.
Nem tiszteletlen a lányom, de ugye ő ios csak egy tini.
Ha mondja az apjának, hogy te hülye vagy, vagy ilyasmit, az csk röhög rajta.
Tegnap viszont kiakadtam.Most itthon vagyok, betegség miatt.Amikor a fiam haza jött a suliból, az apja hívta.Beszéltek egy-két dologról, és mikor letette a telefont, oda jött, és súgta, hogy apa azt mondta felvettek a suliba.De hozzá tette, hogy a nővérének ne mondja meg.(most 8-os)Hogy honnan tudja nem tudom, nem is érdekel.(de mindig van mindenhol egy p*na ami csk rá vár)Hallotta a lányom is hogy súg valamit az öccse, és kérdezte mit.Én meg persze elmondtam.Ő mit vétett hogy ilyen legyen vele?
Soha nem volt szokás(om)hogy bármit manipuláljak velük szembe.Őszinte voltam/vagyok velük mindig.És én ezt ugyan úgy vissza kapom tőlük.
Nagyon mérges lettem, hívni is akartam, de aztán meggondoltam magam.Én azért nem fizetek hogy össze vesszek vele.
Szegény lányom, egyből elkezdett sírni, hogy mégis ki ő hogy semmibe van véve.Nagyon sajnálom őt, mert engem is bánt, hogy a másik gyerekével meg tud normális lenni.Csak annyit mondtam neki ne törődjön vele, hiszen tudjuk milyen az apja.De ez kevés, tudom.Nem tudok ez ellen tenni.Már rengetegszer mondtam neki, ne csodálkozzon rajta, ha nem szeret a lány menni hozzá.Lepereg róla, és ennyi.
Hű, bocsi hosszú lett, de most hogy kiírtam magmból jobb.
Egyetértek az előttem szólóval...
16 évesen jól meg lesz az apja nélkül, ne foglalkozzon vele. Ne is menjen hozzá. Minek. Ha nem találkoznak, nem lesz rossz kedve miatta. Egy ilyen ember nem hiányzik senkinek. Idővel rájön, hogy jobb nélküle. Ez van.
most én is leírom a történetemet.én 18 éves vagyok,szüleim elváltak,kb 4(!!!!!)éves lehettem!Volt amikor meglátogattam apámat (nem egy városban lakunk) de pár óra elteltével sírva menekültem volna el tőle.Megéreztem h nem úgy szeret,nem úgy viselkedett velem.Semmi rosszat nem csinált velem,nem szidott,nem bántott-egyszerűen szerintem megéreztem h ő engem nem "akar".Persze anyum próbál vna ráterelni később is ahogy nőttem h tartsam vele a kapcsolatot.Kb 2évente mentem el hozzá,mindig úgy volt h egy hétvégére,de ahogy átvittek pénteken délután este én mindig sírtam h vigyenek haza...most 18 vagyok és nem láttam kb 7 éve...nem tudok semmit róla,csak azt h az élettársa meg van még mindig neki aki fiút szült neki...eszem ágába sincs felkeresni,sztem ez nem az én dolgom lenne...az utolsó hír róla az volt kb 2éve hogy anyumat fölhívta éjszaka (!!!!) anyum elmondása szerint be volt rendesen piálva,és felőlem kérdezősködött...és siránkozott hogy ő már öregszik,őszül a haja,betegeskedik és nagyon hiányzom neki...(öreg napjaira)elgondolkoztam rajta egy ideig meg is sajnáltam,de aztán el is hesegettem a gondolatot h felkeressem.Nincs köztünk harag,nem vesztünk össze elfogadtam h engem nem akar,a bizonyíték az hogy a fiát bezzeg nevelgeti...de eszem ágában sincs megkeresni,főleg azért ami lemaradt de fontos,hogy anyuval miatta váltak el mert előszeretettel piált...kicsit hosszú lett bocsi :) ezzel azt akarom mondani h én is föl tudtam fogni már 14-15 évesen is h elméletilag van csak apám,gyakorlatilag nincs.Viszont helyette szerethetem még jobban az egyetlen szülőmet,az anyukámat :)
apum meg öreg korába bünhödhet h nem tudott normális lenni velem.Kicsit morbid de ez ez én véleményem :)
12.54-es, a szívemből szóltál.
Igen a fiúval is ezért vannak a gondok.
Teljesen olyan mint az apj.
Átvette tőle az összes bánó dolgot a lánnyal szemben.Azt nem mondom hogy nem szereti a testvérét, de tud olyan is lenni mint az apja.És sajnos az a viselkedés a jellemzőbb.
Ha mennek valahová egxyütt mennek, a fiú nem szeret az apjához egyedül menni, menjen ő is...
Ragaszkodnak egymáshoz.Én attól félek, ő is olyan lesz mint az apja.
Hát, igen nem véletlen hogy elváltunk..
Ha még olvassa valaki...
Most jött haza a lányom, sírva.
Mert az apja csak b.aszogatni tudja.ha kevés az órája, akkor nem viszi a háti táskáját, hanem ilyen retikülm félét, amibe bele férnek a cuccai.Szerintem ezzel semmi gond, abba viszi a cuccait amibe akarja(szerintem)
De az apja ezért is leb.aszta, mert ilyen sz.arokba hogy lehet vinni valamit iskolába.
De ha nem kéri meg hogy a czippzárat csinálja meg rajta, akkor szerintem észre se veszi.
Ez nem normális, az tuti!
Írtam neki egy sms-t, hogy ne piszkálja már ezt a lányt, meg szeretem én helyette is, de ugye ez a lányt nem vígasztalja.Meghogy jól elmarta maga mellől, gratula.
Semmi reakció.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!