Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Hogy segítsek neki? Szenved.

Hogy segítsek neki? Szenved.

Figyelt kérdés

Páromkicsit több mint 1 éve dolgozik egy adott multinál,elég jó beosztásban,ez az első "igazi" munkahelye.Nem képes nem 100%on teljesiteni,mindent maximumon akar.Ezt a kollégái ki is használják...

Mostanában kezd rájönni,hogy ez igy nem oké,nincs egyenlőség...és napi 24 órát ideges...Most már nem igazán tudja megoldani,hogy akkor ő se dolgozik többet,rásózzák mindig a munkát,ő meg nem mer ellenkezni,a többi mind régebbóta ott van...Szabadságot se kérhet amikor akar,eljönni se jöhet amikor akar (nem kötött munkaidő,csak legyen meg a havi 168 óra),többinek meg nincs ilyen megkötés...

otthagyni nem tudja,mert egyrészt a cég fizeti a suliját,másrészt kelet magyarországon örülhet ha dolgozhat,főleg h diplomával nem minimálbérért...

Hogy fogadtassam el vele,hogy nem dől össze a világ attol ha "nem"-et mond vmire,vagy ha kicsit önfejübb,és nem hagyja magát?

(abból sem lenne igazán semmi ha otthagyná,mert szülei meg én is segitünk ahol tudunk,nem lenne gond ha nem dolgozna x hónapig,csak neki lenne "kudarc",h első munkahelyen se birt ki 1 évnél többet,meg akkor sulit is vissza kell fizetni,megint szülői segitséggel)

22/L


2010. ápr. 16. 07:36
 1/9 anonim ***** válasza:
Médiában dolgozom 15 éve. Tizenkét évig pörögtem mint kutya a láncon. Volt, hogy nem is aludtam két napig, mert látták mindenhova elmegyek, bármit rámbíztak megírtam. Mentem hófúvásba, fagyba, zivatarba. Átázottan, megfagyva, de csináltam. Túlterheltem az agyam, fizikailag és szellemileg a maximumot nyújtottam, de állati hülye voltam. Mindíg bizonyítani akartam, igaz megkaptam a kellő tiszteletet érte, de az immunrendszerem megbosszúlta az óriási hajtást. Egy úgymond halálos betegség támadott meg, de szerencsére kigyógyítottak, vesetályog+vérmérgezés.Ez a betegség döbbentett rá arra, nincs értelme két ember, sőt három helyett dolgozni. A legeslegelső helyen áll az egészség! Most még úgy érzi bírja,de szép fokozatosan mondjon nemeket, a kis nemek végül oda vezetik, hogy visszatér a normális kerékvágásba. Igen én is a munkám mellett tanúltam, hetente 200 kilométert tettem meg hogy megszerezzem a diplomám. Így visszagondolva másként csinálnám, de nagyon másként. Kívánom a párodnak találja meg a középutat!
2010. ápr. 16. 08:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 A kérdező kommentje:

miota ott dolgozik,azota ő is szenved az egészségével,de nem érti meg,hogy ezt igy nem lehet,...

addig eljut,hogy igy rossz,de nemet nem hajlandó mondani...

2010. ápr. 16. 08:51
 3/9 anonim ***** válasza:

Vedd rá, hogy gondolja végig, mennyit ér számára a munkája. A nagyapám még valamikor régen (amikor még ez nem is volt "divat") a túlhajszoltságba halt bele -> napi 24 óra idegeskedés, éjfélig munka, négykor kelés a nappal és megintcsak munka. Néhány év múlva a szervezete megadta magát, egyszerre kijött nyolcvanféle betegsége, mozgásképtelenné vált, majd egy éven belül belehalt. Az orvosok egyhangúlag és egyértelműen a túlhajszoltságot nevezték meg kiváltó okként.

Pontosan tudom, milyen fontos egy munkahely, az én párom egy év után rúgták ki és már fél éve nem talál munkát, rengeteg negatív változással járt a személyiségében. De! Inkább ez, minthogy halálra (vagy betegre, az tény, hogy sokkal gyakoribb) dolgoztassák. Ezt meséld el a barátodnak, gondolja át, sajnos nekünk ez egy családi tragédia, ami történt, de hátha nektek segíthet...

2010. ápr. 16. 08:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 A kérdező kommentje:

tavalyig semmi baja nem volt,most magas vérnyomás és kezdődő cukorbetegség,meg állandó stressz...

én a helyében már rég otthagtyam volna az egészet,engem nem érdekel,hogy nem szakmámba dolgozok (énis dolgozhatnék ott ahol ő,de nekem nem hiányzik ez),inkább melozok minimálért jó környezetben,mint 150ért olyan helyen ahol nem érzem jol magam...



mennyit ér a munka? én azért dolgozok,hogy legyen miből élnem...ő azért él,hogy dolgozhasson...más felfogás..és emiatt féltem...

2010. ápr. 16. 09:06
 5/9 anonim ***** válasza:

"Lehetsz te bármilyen jó munkaerő, lojális a munkaadódhoz, az nem fogja a kezed, ha beteg vagy, nem adja vissza az időt, amit a gyerekeiddel tölthettél volna, és nem lesz melletted a halálos ágyadnál."


Lehet, hogy nem sikerült szó szerint visszaadnom, de nekem így magyarázták el. Megértettem. Most. 40 is elmúltam már. Úgy látom, a fentiek egy multira hatványozottan igazak. Bármikor az utcára kerülhetsz, mert felszámolják az egész részleget, vagy az adott országból kivonulnak. TELJESEN mindegy, hogy mennyire dolgoztál jól vagy rosszul. Ennek csak kicsi, leginkább saját cégeknél van jelentősége. De túlhajszolni magad még ott sem nyerő.


Muszáj egy kicsit vájkálni, ha tényleg meg akarod oldani ezt. Mennyire vagytok rendben ti? Mennyire jó a kapcsolata a szüleivel? Barátai vannak? Az a tapasztalatom, hogy a munkába sokan "menekülnek" valami más elől. Jól mérhető a teljesítmény, addig sem kell más, esetleg emberi kapcsolatokkal foglalkozni stb. Sok oka lehet, a konkrétumokat neked kell kiderítened, ha segíteni akarsz. Ezzel tudsz. Bár néha ez nem elég, mert van, amit mindenkinek a saját bőrén kell megtapasztalnia. Le kell menni a gödör mélyére, túlélni, és kijönni a másik oldalon, kicsit más emberként. Egy ismerősöm úgy hívja ezt (ő is vette valakitől), hogy "a lélek sötét éjszakája", amit aztán követhet majd a hajnal.

2010. ápr. 16. 09:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 A kérdező kommentje:

mi is rendben vagyunk,meg szüleivel is jol elvan,ezért is lehetett az,hogy 24 éves koráig nem volt más dolga mint tanulni,dolgozni csak akkor dolgozott,mikor "nevelő célzattal nem vettek meg neki valamit",de bármi van,megvan a "háttér"...

Igazi barátai nem igazán vannak,én vagyok egy személyben barátnő,és "mindenes" is:D

Imád velem lenni,nem menekült a munkába,az amolyan "dolgozni kell" dolog...csak maximalista,amit kihasználnak,(mert hülye aki dolgozna mikor más megcsinálja helyette is),és most már ebből a "szerepből" nem igazán tud kilépni,ahhoz határozottabbnak kellene lennie

belebetegedni vagy a tulhajszoltságba fog,vagy abba hogy "kudarcot vallott" és otthagyja (ilyenkor adok hálát anyámnak,aki megtanitotta,hogy a munkahely van értem,ha nem jó,akkor lépni kell,ha akarok akkor ugyis találok mást...eddig mindig bejött)...ő nem ilyen


és igen,multi...folyamatosan leépités van,és nem azok között van,akik "jók a cégnek",mert neki plusszba még tandijat is fizetnek...

2010. ápr. 16. 10:15
 7/9 A kérdező kommentje:
a "gödör mélyére" nem akarom engedni,bár magától nyakam rá,h hamarabb nem fog lépni...
2010. ápr. 16. 10:16
 8/9 anonim ***** válasza:

"a "gödör mélyére" nem akarom engedni,bár magától nyakam rá,h hamarabb nem fog lépni..."


Sejtettem. De ha belegondolsz, ezzel is árthatsz neki, mert így beleragad a helyzetbe, míg Te "segíted". Amúgy meg így vagy úgy, de túlesne végre ezen a krízisen. A sorsa ellen tehetetlen vagy, csak remélheted, hogy jól jön ki belőle, illetve mutathatsz neki dolgokat, de ha nem akarja látni, akkor hiába. Ezt a saját bőrömön tanultam meg.


Ha úgy érzed, ezzel teszel neki jót, hát tedd ezt! Biztosan ennek is megvan a maga oka. Benned.


42/F

2010. ápr. 19. 10:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 A kérdező kommentje:

nem értem amir irtál...

az hogy mellette vagyok bármi van,nem a legnagyobb segitség,hanem alap...

segitség az lenne,ha keresni neki másik melot ami normálisabb ennél...

nemtudom mit lehet nagyon segiteni neki azon kivül,hogy mást keresni (ami nem tul esélyes,h lesz itt),meg ráébreszteni,hogy ennél az is jobb ha nem szakmájában dolgozik,de legalább normális társaságban...

2010. ápr. 19. 11:07

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!