Mitől megy tönkre egy házasság vagy egy élettársi kapcsolat, ami olyan, mint egy házasság?

Mert túl korán kezdik a kapcsolatokat és sajnos gyakran hamar kihűl a tűz....ehhez hozzá jön az, hogy rengetegen fiatalon újrakezdik egy másik emberrel...lehet, hogy vannak érzések, de nem igaz szerelem...ez így folytatódik...1-2-3 kapcsolat. Az ember minden egyes komoly végeszakadt kapcsolatából elveszt önmagából valamit...mire odajut, hogy megakar házasodni, már nemigazán tudja megitélni,hogy kilenne az a valódi igaz társ számára. Belemegy valami szánalmas kapcsolatba...és kiderül, hogy kettejüknek közük sincs egymáshoz vagy nem boldogok egymással. Így végül elválnak.

A másik ami még nagyon szomorú, a munka miatt. Ha mondjuk valamelyikőjük karrierista vagy olyan a munkájja és nincs ideje a másikra. Ezt nemis ecsetelem milyen következményekkel jár.

A filmekben levő titkárnős eset is előfordul néha.

A kompromisszumkészség hiánya. A bókok hiánya (mindkét részről).

Az inteligencia hiánya: azt hiszik egy új "hús", aki úgy néz ki, mintha a skatulyából húzták volna ki, otthon, munka és gyereknevelés mellett nem ugyanolyan lesz, mint a jelenlegi feleségük.

Nálam még fontos szempont volt, az ivás. Ha az én mértékem szerint (márpedig az nagyon szigorú, nálam ha valaki minden nap megiszik egy üveg sört, az alkoholista) sokat iszik, vagy láttam már részegen biztos nem lennék a felesége.

Ja és a legfontosabb: tudni kell bocsánatot kérni.

Az enyém pl azért ment tönkre, mert nem estem teherbe.

De ismerősi körben inkább azt látom, hogy egyszerűen megunják egymást a felek az évek alatt. Hiányzik nekik a lángolás, aztán ha jön egy 3. fél, akkor szerelem, drámázás, és borul a bili.

Kérdező: A kapcsolat - mint minden más is - akkor működik, ha mindkét fél folyamatosan teremti azt.

A baja z a mai világban, hogy megteremtenek egy jó vagy viszonylag jó kapcsolatot, aztán leállnak a teremtéssel. Mert azt hiszik ez most már így marad. És egyszer csak a foci, a kocsma, a barátnők, a bármi fontosabb lesz, mint a pár. Elmaradnak a kis ölelések, a kedveskedés, a szép szavak. És nem értik, hogy mi történik. egyszerűen annyi történik, hogy ebben az univerzumban semmi sem állandó. vagy fejlődik vagy hanyatlik. És amit nem teremtenek az hanyatlik.

A gyerek csak látszólagos ok. Ami akkor történik, hogy az egyik vagy mindkét szülő csüng a gyereken és teljesen felhagynak a kapcsolat teremtésével. Egyszerűen kell, hogy legyen idejük egymásra is, mert különben a kapcsolatnak hamar vége lesz.

Én azt mondanám, hogy az évek során sokan természetesnek veszik, hogy a férjük/feleségük mellettük van, együtt vannak. Nyilván, ez természetes is, viszont ahogyan azt valaki fentebb írta már, eltűnnek a bókok, eltűnik egy idő után a vágy, hogy a felek újat mutassanak a másiknak, elhanyagolják egymást, és gyakran előfordul, hogy már nem adnak úgy magukra. (Ez férfira és nőre is egyformán igaz szerintem.) Ezekből az okokból jön az elhidegülés, eltűnik a tolerancia, és egyre több a vita/veszekedés.

Ahhoz, hogy fent tartsunk szerintem egy kapcsolatot, házasságot, az évek múlásával is ugyanolyan fontosnak tartom, hogy figyeljünk a másikra, kommunikáljunk, és ne hagyjuk, hogy kialudjon az a bizonyos tűz, elmúljon a lángolás. Persze ahogyan telnek az évek a szerelem sem olyan lesz mint az első évek alatt, hanem átalakul szeretetté, de a tiszteletnek és az érdeklődésnek a másik felé meg kellene maradnia. A másik nagyon fontos dolog szerintem, hogy legyenek közös élmények, programok, nem szabad hagyni, hogy belefásuljunk a hétköznapokba, és az legyen a hétvégi program, hogy az egyik a gép előtt ül, a másik meg a tv előtt fekszik, hanem tartalmasan kell tölteni, és szánni kell egymásra időt, ki kell kapcsolódni. Legyen az egy mozi, egy közös kirándulás, vagy akár egy kávézás a sarki presszóban. Gyerekvállalásról nem tudok nyilatkozni, mert még nincsen gyermekünk, de az biztos, hogy mindkét fél életét megváltoztatja egy gyermek érkezése, és mindkét fél egy új helyzettel találja szembe magát amit meg kell oldaniuk közösen. Szerintem ha mindkét fél egyformán kiveszi a részét ebben a változásban, és akarja, akkor ennek sem kellene probléma forrásnak lennie. Hiszen ha belegondolunk, ha apuka például munka után átveszi a gyereket, és megfürdeti, elaltatja, foglalkozik vele 2-3 órát, addig anyuka is tud időt szánni magára, hogy felfrissüljön esetleg, és kicsit kikapcsolódjon egy meleg fürdővel, vagy akármivel amire éppen aznap nem volt ideje, vagy energiája. Ezzel pedig mindenki jól jár. Anyuka megnyugszik, feltöltődik, nem idegbeteg, hogy a férje nem foglalkozik a gyerekkel, és minden rá hárul még akkor is ha az apa otthon van, apuka pedig kap egy kiegyensúlyozott anyukát a nap végére. Nekem ez a véleményem.